BUDAI ZÖLD KORRIDOR – VÁROSMAJOR ÉS KÖRNYEZETE

Hely
Budapest XII. kerület
Típus
fejlesztési terv
Év
2021
Megbízó
BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt.
Szerep
tervező

A fejlesztési tervet a BKK által kihirdetett tervpályázat előzményeként készítettük el a Közlekedés Tervező Iroda Kft.-vel közösen, a CÉH Zrt. generáltervezésében. A nyílt tájépítészeti pályázat a Városmajor megújítását célzó beruházás tervezésére vonatkozott.

A Budai Zöld Korridor az Ördög-árok kisvízfolyás nyomvonalára felfűződő zöldfelületi tengely, melynek elemei nem állnak minden szakaszon szerves kapcsolatban (Szilágyi Erzsébet fasor – Városmajor – Vérmező – Horváth-kert – Tabán – Gellért-hegy). A hosszútávú cél egy Hűvösvölgy és Gellért-hegy közötti, összefüggő zöldfolyosó kialakítása. A Főváros élhető környezetének fenntartása szempontjából kiemelt jelentőségű a parkrendszer fejlesztése, mely légcsatornaként működhet.

A fejlesztések megalapozása érdekében elsődlegesen a Városmajor és környezetének közlekedési és városszerkezeti vonatkozásaira összpontosítottunk. Először a vizsgálatokat ismertettük, majd elemeztük a meglévő állapotokat e két szakterület szempontjából, amelyekkel előkészítettük a dokumentáció második, javaslatokat megfogalmazó munkarészét.

A városszerkezeti vizsgálatok eredményei azonosították a Városmajor, illetve Vérmező városszöveti és gyalogos kapcsolati pontjait, hozzájuk rendelve az egyes kiemelt pontok jellemzőit. Megjelenítettük a Városmajorhoz, Vérmezőhöz ökológiailag kapcsolódó zöldfelületi elemeket, valamint a parkidegen funkciókat, kiváltképp a parkolóterületeket.

A javaslati munkarész célja a kaputérségek és belső úthálózat rendbetétele, a közösségi terek megújítása és vízáteresztő burkolatok alkalmazása, továbbá a megfelelő parkberendezés és infrastruktúra megteremtése volt a két parkon belül. Ezen kívül fontos volt a történeti jelentőségükhöz méltó állapot megteremtése, értékeiknek megőrzése és védelme. Mind az élhetőséget, mind a fenntarthatóságot szolgája a lineáris park jellegük megtartása, a zöldfelületek rekultivációja, klímastabil növényzet telepítése és egy kezelési kézikönyv kidolgozása.

A fejlesztési terv kiemelten foglalkozik Városmajor és környezetének parkolási kérdéseivel, a gépjárműterhelésének csökkentésével. A közpark főként gyalogos, kerékpáros közlekedési kapcsolatok fejlesztését, humanizálását szolgálja a beavatkozási lehetőségekkel. Nagy hangsúlyt fektettünk a Városmajorra jellemző funkciótorlódás visszaszorítására, a zöldfelületi arányának és minőségének növelésére és tematikus parkrészek kialakítására.

OLIMPIA PARK – FUTÓKÖR

Hely
Budapest V. kerület, Olimpia park
Típus
tanulmányterv, engedélyezési- és kiviteli terv
Év
2022
Megbízó
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat
Szerep
generál tervező

Az V. kerületben – országos és nemzetközi szintű központi szerepéből adódóan – nagymértékben dominálnak az intézményi, üzleti, turisztikai és kiskereskedelmi tevékenységek, illetve szolgáltatások. Akik Belváros Lipótvárosban laknak, magas nívójú, elérhető kereskedelmi, kulturális és egyéb szolgáltatásokkal sűrűn teleszőtt, hosszú múltú kerületben élhetnek. Azonban a magas presztízsű lakhelynek megvannak a maga árnyoldalai is. Jelen korunk kényelmi mobilitási szokásai a kerületben szinte ellehetetlenülnek: a magas beépítettségi arány miatt a parkolás igen nehézkessé vált. A sűrű városszövet ára a zöldfelületek alacsony aránya, illetve a gyenge levegőminőség.

Ebből adódóan korlátozott a szabadtéri programok, sportolási lehetőségek hozzáférhetősége. A kerületiek számára elérhető szabadtéri sportterek (Olimpia park, Honvéd tér, Erzsébet tér) kihasználtsága intenzív. Igény és szükséglet mutatkozik a sportterekre.

A felsorolt nehézségek miatt a kerületben egyre csökken az állandó lakosok aránya. Ezt a tendenciát javítaná az önkormányzat a sportolási lehetőségek bővítésével. Célkitűzés lett a kerületieknek könnyen elérhető, kezdő kocogók számára ideális futókörök (400 m körüli hosszal) építése.

A tervezés során vizsgáltuk Belváros-Lipótváros futópálya elhelyezésére alkalmas részeit, illetve a tervezési helyszínek kiválasztása során figyelembe vettük, hogy a futópályák a nagy forgalmú utaktól távol helyezkedjenek el, alacsonyabb terhelésű területeken legyenek. Így került kiválasztásra az Olimpia park.

Az Olimpia park a Duna part mellett, a Kossuth tér és a Parlament közvetlen közelében helyezkedik el. A 2014-ben átadott, korszerű játszóeszközökkel megtervezett játszótér körüli terület ideális környezetet tud nyújtani a futópálya nyomvonalának kijelölésére.

A futópálya hossza 436 méter, szélessége egységesen 120 cm. Burkolata vízáteresztő öntött gumiburkolat, amely két rétegből áll, egy nagyobb szemcséjű, autógumikból újrahasznosított, őrölt fekete rétegből és egy kisebb szemcséjű, színes EPDM kopórétegből. A kerületben felülreprezentáltak a műemléki épületek. A műemléki környezetre való tekintettel, a megszokott élénk színű rekortán burkolat helyett visszafogott színvilágot választottunk.

A futópálya kialakítása során a park körüli megmaradó járda szélessége sehol sem lesz kevesebb 1,5 méternél. A futókör nyomvonala úgy lett meghatározva a tervezés során, hogy a fedlapok és egyéb berendezések lehetőség szerint megmaradjanak az eredeti állapotukban.

Célunk volt felhasználóbarát sportkörnyezet megteremtése, így a futópálya mellé ivókutat, nyújtóeszközöket, értékmegőrzőt, illetve egy sebességmérőt terveztünk.

BÁSTYA UTCAI PARK

Hely
Budapest V. kerület
Típus
tanulmányterv, engedélyezési- és kiviteli terv
Év
2022
Megbízó
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A Bástya utcai parkban a kultúra és tanulás, a pihenés és kikapcsolódás, a sport és a játéktérben megjelenő elemei mind-mind egymásra épülve, egymást kiegészítve, egymásra reflektálva vannak jelen a térben. A városfal bemutatása változó szintmagasságokon történik, így lehetőség nyílik arra, hogy a korabeli pesti utcaszintről (-2,10 m) is megtekinthessük a XV. század folyamán épült városfalat.

A park fogadóépületének bejáratához a park főbejáratán keresztül a városfalsétányt követve jutunk, de megközelíthető az utcai bejáraton keresztül, rámpák és lépcsők segítségével, illetve a játszótér szintjéről induló lifttel akadálymentesen.

A fogadóépület kontúrjával egyező lefedést kap a játszótér az eső és klímavédelem érdekében, illetve a tetőfelületen egy kisméretű (168 m2), több célra is használható, labdajátékokra is alkalmas pálya létesült. A pálya 6-10 fő egyidejű mozgását teszi lehetővé.

A városfal maradványai egyértelműen mutatják a valamikori hadászati szerephez kapcsolódó gyilokjáró egykori létét. A megépült gyilokjáró esetében az értékvédelmi és bemutatási szempontoknak megfelelő konzolos megoldás valósult meg, mai anyagokkal, szerkezetekkel, világosan megkülönböztethetően az eredeti elemektől.

A gyilokjárón át is elérhető a főbejárat fölötti nézelődő terasz, látványpont. A teraszról a park életét lehet szemlélni, valamint innen tárul fel a Duna és a Gellérthegy felé egy épületekkel keretezett látványtengely.

A sokszínű zöldfelületet gyep és talajtakaró cserjék, valamint lombos fák együttesei alkotják. A lehető legnagyobb mértékű zöldfelület-növelés és a tér átszellőzésének biztosítása érdekében árnyékot nyújtó, de laza ágrendszerű fákat telepítettünk: 23 fát a Bástya parkban, valamint 7 fát a Veres Pálné utcában. A Bástya utcában 4 planténeres bokorfát is kihelyeztünk. A kiemelt növénykazettákban virágos évelők kaptak helyet.

A vertikális növényfelületek sorát gyarapítják a futtatott zöldfalak, az egyedi pergolára felfutó növényzet, valamint a látványpont (előnevelt panelekből álló) futtatott oldalai. A zöldfalak különböző szerkezeti megoldással készülnek.

A párolgó felület növelését és a növényállomány színesítését is szolgálja az esőkert kialakítása. A parkra hulló csapadékvizet összegyűjtjük és helyben hasznosítjuk, azt a növények öntözésére használjuk fel. Ha szükséges az öntözővíz pótlása, azt nem vezetékes vízzel, hanem fúrt kútból oldjuk meg, a Duna miatt jelen lévő talajvíz felhasználásával.

A parkkal egyidőben megépült a Veres Pálné utca Szarka utcától körútig tartó szakasza is, az utca arculatához illeszkedve.

VÖRÖSMARTY TÉR MEGÚJÍTÁSA

Hely
Budapest V. kerület
Típus
tanulmányterv, engedélyezési- és kiviteli terv
Év
2017-2019
Megbízó
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A tér megújítása során a - közterületet új pozícióba emelve - kibontottuk annak sokrétű szerepeit. A Vörösmarty szobor környezetének kitágításával a Széchenyi térre vezető Dorottya utcán túl új tengelyt terveztünk a József nádor tér felé, így a sokszínű belvárosi térszövet folyamatossága új dimenziókban érvényesül, az Oroszlános kút áthelyezésével pedig egy lappangó melléktér kelt életre.

A Vörösmarty tér kialakítása a hét irányból becsatlakozó utcák integrációján túl a fókuszában elhelyezkedő szobornak is méltó környezetet teremett. A térmag megformálásával megnövekedett a zöldfelület és a fák száma is. A térszervező ellipszis egy integrált „térépítészeti-tárgyegyüttes”, mely funkciói között szerepel az ülőfelületekkel kombinált kiemelt zöldkazetta, a tér csapadékvizeinek elvezetése, klimatizáló párásítás, illetve a tér megvilágítása is. A tér tagolása eltérő használatok egyidejű működését biztosítja. A belső mag a megállást, nézelődést, pihenést, tér- és városélményt biztosítja, a gyűrű az átmeneti funkciók helye, mint a találkozások és az ücsörgés, a tágas oldalterek rendezett kitelepüléseket, rendezvényeket és a sétálókat fogadják.

E térszervező adottságok figyelembevételével született meg az a burkolati rendszer, mely egyszerre képvisel egy oldottabb megjelenést úgy, hogy részleteiben továbbra is ortogonális felépítés jellemzi. A burkolatrendszer fókuszában a tér magja, a szobor és a belső ellipszis áll, melyet két gyepesített növénykazetta tagol két bejárati részre. A legbelső, sötét ellipszismezőtől kezdve a legkülső, ötödik, világos mezőig folyamatosan növekednek a kövek méretei. A Vörösmarty szobor körüli ellipsziseken kívül az Oroszlános kút körül is hasonló rendszert alakítottunk ki, ahol az ellipszismezőkkel összemetsződő kör alakú mezők jöttek létre.

A tér kompozíciójában a térmag két további térrészre oszlik: a kiemelt ülőtámfallal határolt átmeneti térrészekre, melyek a belső térmag bejárati irányait határozzák meg, illetve a szobor közvetlen környezetének kör alakú térrészére. A tér magjának megnyitása a főirányokban szabad átjárást tesz lehetővé, a zöldfelületeket a korábbinál nagyobb összefüggő foltba szervezve. A hangsúlyos mészkő ellipszis vonala egy vizuális határ, ami egyszerre folyóka, ülőfelület, támfal és a növénykazetták szegélye is.

A tér vízelvezetését egyedi tervezésű folyókarendszer oldja meg, mely illeszkedik a tér burkolati koncepciójához. Az Oroszlános kút körül hasonló elv szerint, de kisebb kapacitású köríves folyóka épült.

BADACSONY TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Hely
Badacsonytomaj Város
Típus
koncepcióterv
Év
2018
Megbízó
Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Szerep
generál tervező

Az évtizedek óta formálódó-épülő turisztikai trendforduló láthatóan elszakadt már a „hétvégiházas” korszaktól. Ennek megfelelően Badacsonyban is jelentős változások zajlanak, mely elérte a város –Badacsony kapuját.

Ebben a nagy forgalmú térségben a meglévő funkciók megújításán, megerősítésén túl új funkciók számára is teret kell biztosítani a terület fejlesztése során: többfunkciós rendezvénytér: e területnek többféle többségében időszakos, átmeneti hasznosításokat is be kell tudni fogadni (fesztiválok, vásárok, „utcai-városi sportok” helyszíne, koncertek, borhetek stb.)

fogadótér – közpark: A pihenőparkot találkozási pontok, látvány tengelyek, szobrok, árnyas és napos zónák, illetve a vizek látványa jellemzi, mely a Badacsonyba látogatók számára az első benyomásként, az első élményként szolgál.

megújult Tátika: információs pontként, turisztikai fogadó központként, borbárként, étterem és teraszként is működő épület, mely szoborszerű látványával ismét ikonikus jelképe lehet a badacsonyi Balaton partnak.

sétányok: A Balaton partjára merőleges mólón kiépülő, illetve a parttal párhuzamosan futó sétányok a város különböző desztinációira, landmark hatású épületeire és szobraira hangolt gyűjtő és elosztó útirányok.

tájékoztatási rendszer: A folyamatos növekedési intenzitású balatoni turizmus 21. századi igényeire szabottan helyi látványosságok, útvonalak bemutatására egy átlátható-egyszerűen működtethető rendszer fejlesztése

komfort szolgáltatások: Olyan higiéniás és szolgáltatási rendszer kiépítése, mely nem csak mosdó és wc helységek használatát, de zuhanyzók, csomagmegőrzők, pelenkázók, különböző automaták, WiFi és bizonyos eszközök (pl.:kerékpár) kölcsönzését, telefon-és elektromos autó töltést teszi lehetővé, elérhetővé.

jól irányított átszállási útvonalak: A már említett központi elhelyezkedés miatt elvárható a különböző közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás. Ennek része a 71-es út mindkét oldalán fedett, akadálymentesített buszmegállók kiépítése, nyitott és fedett kerékpártárolók létesítése, a 71-es út mentén párhuzamos parkolás kiépítése, elektromos járművek parkolási-és töltési lehetősége, a hajóval érkezők számára a várakozási idő eltöltésére pihenő létesítése, a vonattal érkezők számára a gyors megközelítés biztosítása.

parkolás: a parkolási egyenleg megtartásával, a 71-es mentén párhuzamos parkolók kiépítése, a koncentrált parkolás visszafejlesztésével párhuzamosan, valamint a különféle, a környezetet parkolással nem terhelő, közösségi közlekedési szolgáltatások előnybe részesítése.

SZEKSZÁRD ZÖLDVÁROS

Hely
Szekszárd Megyei Jogú Város
Típus
koncepcióterv
Év
2018
Megbízó
Szekszard MJV Önkormányzata
Szerep
generál tervező

A TOP Zöldváros forrása a Modern Városok Program finanszírozási kerettel együtt Szekszárd történelmi lehetősége. Ekkora forrás a településfejlesztésre feltehetően még sokáig nem áll majd rendelkezésre. A pillanat jelentőségét növeli, hogy abban az időszakban van lehetőség a város fejlesztésére, amikor a Szekszárdi borvidék fejlődése találkozott a hazai minőségi gasztronómiai forradalommal, a Paks 2 beruházás pedig várhatóan a város lakosságszámát fogja stabilizálni-kis mértékben növelni, multikulturális hatással.

A tervezés TOP zöld város kialakítása keretében zajlott, ennek ellenére - mind tartalmában, mind kötségvonzatában - túllépett azon. A pályázati források így (a tervezett beavatkozások egy részére) felhasználhatók, de más (részben pályázati) források is bevonhatók a Belváros (egészében átgondolt) fejlesztésére.

KONCEPCIÓ

A tervezési terület gerince a megújult Béla király tér (történelmi igazgatási központ) – Garay tér (történelmi belváros, magas minőségű szolgáltató utca) és a buszpályaudvar között húzódó gyalogos tengely. A tengely számos megyei léptékben is jelentős igazgatási-oktatási- kulturális intézményt, munka- és lakóhelyet, parkokat fűz fel egy fontos tömegközlekedési csomóponttal.

A koncepció fő eleme a tengely térépítészeti megerősítése, a történelmi főutca kiterjesztése, valamint önálló arculatának megteremtése. Az egyes szakaszok közötti kapcsolat erősítésével (technikailag a gyalogátkelők szélesítésével és valós használathoz igazításával) a szakaszok egyben-használhatósága javul. Ezen túlmenően javasolt a látvány-hangulat egyedivé tétele is. Ennek leghatékonyabb eleme (ez egyben a Belváros egészének egyediségéhez hozzájárul) az éjszakai látvány karakterének megkomponálása. Ez történhet színes fényekkel, vagy egyedi lámpatestekkel, javasolt megoldás valamilyen forma (pl. platán levelek) vetítése a sétány burkolatára.

A főtengely, megújításának második rétege a gerinc közvetlen környezetének megújítása is. A tengelyre fűzött terek, parkok (Kiskorzó tér, Prométheusz park – „160-as előtti tér”, Luther tér) minőségi megújítása biztosítja a központi beavatkozás területi beágyazódását. A beavatkozások harmadik rétege a környező városi szövetbe benyúló csápok rendszere. Ezek megújítása tovább erősíti a beavatkozások városi integrációját. Ezek a helyszínek (Széchenyi utca déli oldalának járdája, Találka tér, Arany János utca északi oldalának járdája, déli lakótelepi gyalogos tengely, Wosinszki Mór utca) használata a főtengelyhez képest alacsony, ugyanakkor így is sok embert érnek el, a központi terület felújításához méltó rávezető utakat biztosítanak. A negyedik beavatkozási csoport a kiegészítő elemeket jelenti. A Szent István tér és Hunyadi János utca forgalmi rendjének modernizálása erősíti az út városi karakterét, ezzel együtt számos parkolóhelyet hoz létre. A Találka téri és a lakótelepeken javasolt parkoló fásítás javítja a területek klimatikus viszonyait, növelik a használat komfortját, a lakóingatlanok értékét.

Kiskőrös – településrendezéstől szabadtér tervezésig

Hely
Kiskőrös
Típus
komplex tervezés
Év
2010
Megbízó
Kiskőrös Város Önkormányzata
Szerep
generál tervező

Kiskőrös üdítően pozitív kisugárzású alföldi mezőváros, noha sorstársaival együtt küzd a bénító alföldi zsugorodás társadalmi-demográfiai-gazdasági hatásaival-folyamataival és a Homokhátság vízgazdálkodásának fenyegető tendenciáival. Több mint egy évtizede dolgozunk a várossal a kistérségi-járásközponti szerep megerősítésétől a városszerkezet megőrző modernizációján át az abszolút egyedi megjelenésű és működési elvű vízarchitektúrákig ívelő kreatív együttműködés keretében. A településtervezés-építészet-városépítészet terén a helyi szereplőkkel és politikusokkal együtt gazdagítjuk a városfejlesztés lehetőségeit. A fejlesztési koncepció programozott javaslataiból jó néhány megvalósult, de az elvándorlást nem sikerült jelentősen csökkenteni. Az elkerülőút város számára legkedvezőbb helyre tervezése és a városközpont-megújítás kapcsán az autós forgalomcsillapítás elfogadtatása és végleges kialakítása egyenként 1,5 éves egyeztetést, számos viharos fórumot jelentett. Ma már az ellenzők is szeretik a megoldásokat. A városszerkezet megőrzése mellett annak XXI. századi elvárások szerinti működését sikerült úgy megoldani, hogy a helyi hagyományok is a korábbiaknál markánsabban érvényesülnek. A városközpont megújult térrendszere – Kiskőrös sokvallású-soknemzetiségű hagyományainak, kulturális nyitottságának érvényre juttatásával – korunk számára nagyfontosságú értéket közvetít.

Budapest Szíve – Belváros új főutcája

Hely
Budapest V. kerület
Típus
koncepció-engedélyezési terv-kiviteli terv
Év
2009
Megbízó
Belváros-Lipótváros Önkormányzata
Szerep
generál tervező

A Belváros új főutcája projekt a történelmi városmag új korszakának nyitánya: struktúraváltás, térhasználati kultúraváltás és szakítás a megelőző időszakok ágazati-mérnöki-hatósági szemlélet vezérelte tervezéssel. Szabadtér-építészeti „Gesamtkunst”:

  • a térrendszer újraértelmezése és a közlekedési hálózat ennek alárendelt átalakítása;
  • a megvalósult 1,7 km-es szakasz egységét, az egyes szakaszok eltérő funkcióját, a változatos keresztmetszeteket és az épületlábazati részletképzéseket lekövetni és az időbeli változásokat befogadni képes burkolati rendszer;
  • a Budapest Szíve Program egészének egységes arculatát is megalapozó arculat és utcabútorozási-közvilágítási designelemek.
A főutca „belakása” a projekt lezárulását követően minden képzeletet felülmúló tempóban lezajlott: a kereskedelem, a vendéglátás, a parkolás, a lődörgés, nézelődés, üldögélés kultúrája igazodott az új minőséghez. A városüzemeltetés újabb és újabb „kreatív” beavatkozásai (korlátok, szökőkutak, „műalkotások”, tábla-kavalkádok) a kultúraváltás hiányáról tanúskodnak