Város-Teampannon
Építészmérnöki Kft.
Építészmérnöki Kft.
A fejlesztési tervet a BKK által kihirdetett tervpályázat előzményeként készítettük el a Közlekedés Tervező Iroda Kft.-vel közösen, a CÉH Zrt. generáltervezésében. A nyílt tájépítészeti pályázat a Városmajor megújítását célzó beruházás tervezésére vonatkozott.
A Budai Zöld Korridor az Ördög-árok kisvízfolyás nyomvonalára felfűződő zöldfelületi tengely, melynek elemei nem állnak minden szakaszon szerves kapcsolatban (Szilágyi Erzsébet fasor – Városmajor – Vérmező – Horváth-kert – Tabán – Gellért-hegy). A hosszútávú cél egy Hűvösvölgy és Gellért-hegy közötti, összefüggő zöldfolyosó kialakítása. A Főváros élhető környezetének fenntartása szempontjából kiemelt jelentőségű a parkrendszer fejlesztése, mely légcsatornaként működhet.
A fejlesztések megalapozása érdekében elsődlegesen a Városmajor és környezetének közlekedési és városszerkezeti vonatkozásaira összpontosítottunk. Először a vizsgálatokat ismertettük, majd elemeztük a meglévő állapotokat e két szakterület szempontjából, amelyekkel előkészítettük a dokumentáció második, javaslatokat megfogalmazó munkarészét.
A városszerkezeti vizsgálatok eredményei azonosították a Városmajor, illetve Vérmező városszöveti és gyalogos kapcsolati pontjait, hozzájuk rendelve az egyes kiemelt pontok jellemzőit. Megjelenítettük a Városmajorhoz, Vérmezőhöz ökológiailag kapcsolódó zöldfelületi elemeket, valamint a parkidegen funkciókat, kiváltképp a parkolóterületeket.
A javaslati munkarész célja a kaputérségek és belső úthálózat rendbetétele, a közösségi terek megújítása és vízáteresztő burkolatok alkalmazása, továbbá a megfelelő parkberendezés és infrastruktúra megteremtése volt a két parkon belül. Ezen kívül fontos volt a történeti jelentőségükhöz méltó állapot megteremtése, értékeiknek megőrzése és védelme. Mind az élhetőséget, mind a fenntarthatóságot szolgája a lineáris park jellegük megtartása, a zöldfelületek rekultivációja, klímastabil növényzet telepítése és egy kezelési kézikönyv kidolgozása.
A fejlesztési terv kiemelten foglalkozik Városmajor és környezetének parkolási kérdéseivel, a gépjárműterhelésének csökkentésével. A közpark főként gyalogos, kerékpáros közlekedési kapcsolatok fejlesztését, humanizálását szolgálja a beavatkozási lehetőségekkel. Nagy hangsúlyt fektettünk a Városmajorra jellemző funkciótorlódás visszaszorítására, a zöldfelületi arányának és minőségének növelésére és tematikus parkrészek kialakítására.
Az V. kerületben – országos és nemzetközi szintű központi szerepéből adódóan – nagymértékben dominálnak az intézményi, üzleti, turisztikai és kiskereskedelmi tevékenységek, illetve szolgáltatások. Akik Belváros Lipótvárosban laknak, magas nívójú, elérhető kereskedelmi, kulturális és egyéb szolgáltatásokkal sűrűn teleszőtt, hosszú múltú kerületben élhetnek. Azonban a magas presztízsű lakhelynek megvannak a maga árnyoldalai is. Jelen korunk kényelmi mobilitási szokásai a kerületben szinte ellehetetlenülnek: a magas beépítettségi arány miatt a parkolás igen nehézkessé vált. A sűrű városszövet ára a zöldfelületek alacsony aránya, illetve a gyenge levegőminőség.
Ebből adódóan korlátozott a szabadtéri programok, sportolási lehetőségek hozzáférhetősége. A kerületiek számára elérhető szabadtéri sportterek (Olimpia park, Honvéd tér, Erzsébet tér) kihasználtsága intenzív. Igény és szükséglet mutatkozik a sportterekre.
A felsorolt nehézségek miatt a kerületben egyre csökken az állandó lakosok aránya. Ezt a tendenciát javítaná az önkormányzat a sportolási lehetőségek bővítésével. Célkitűzés lett a kerületieknek könnyen elérhető, kezdő kocogók számára ideális futókörök (400 m körüli hosszal) építése.
A tervezés során vizsgáltuk Belváros-Lipótváros futópálya elhelyezésére alkalmas részeit, illetve a tervezési helyszínek kiválasztása során figyelembe vettük, hogy a futópályák a nagy forgalmú utaktól távol helyezkedjenek el, alacsonyabb terhelésű területeken legyenek. Így került kiválasztásra az Olimpia park.
Az Olimpia park a Duna part mellett, a Kossuth tér és a Parlament közvetlen közelében helyezkedik el. A 2014-ben átadott, korszerű játszóeszközökkel megtervezett játszótér körüli terület ideális környezetet tud nyújtani a futópálya nyomvonalának kijelölésére.
A futópálya hossza 436 méter, szélessége egységesen 120 cm. Burkolata vízáteresztő öntött gumiburkolat, amely két rétegből áll, egy nagyobb szemcséjű, autógumikból újrahasznosított, őrölt fekete rétegből és egy kisebb szemcséjű, színes EPDM kopórétegből. A kerületben felülreprezentáltak a műemléki épületek. A műemléki környezetre való tekintettel, a megszokott élénk színű rekortán burkolat helyett visszafogott színvilágot választottunk.
A futópálya kialakítása során a park körüli megmaradó járda szélessége sehol sem lesz kevesebb 1,5 méternél. A futókör nyomvonala úgy lett meghatározva a tervezés során, hogy a fedlapok és egyéb berendezések lehetőség szerint megmaradjanak az eredeti állapotukban.
Célunk volt felhasználóbarát sportkörnyezet megteremtése, így a futópálya mellé ivókutat, nyújtóeszközöket, értékmegőrzőt, illetve egy sebességmérőt terveztünk.
A Bástya utcai parkban a kultúra és tanulás, a pihenés és kikapcsolódás, a sport és a játéktérben megjelenő elemei mind-mind egymásra épülve, egymást kiegészítve, egymásra reflektálva vannak jelen a térben. A városfal bemutatása változó szintmagasságokon történik, így lehetőség nyílik arra, hogy a korabeli pesti utcaszintről (-2,10 m) is megtekinthessük a XV. század folyamán épült városfalat.
A park fogadóépületének bejáratához a park főbejáratán keresztül a városfalsétányt követve jutunk, de megközelíthető az utcai bejáraton keresztül, rámpák és lépcsők segítségével, illetve a játszótér szintjéről induló lifttel akadálymentesen.
A fogadóépület kontúrjával egyező lefedést kap a játszótér az eső és klímavédelem érdekében, illetve a tetőfelületen egy kisméretű (168 m2), több célra is használható, labdajátékokra is alkalmas pálya létesült. A pálya 6-10 fő egyidejű mozgását teszi lehetővé.
A városfal maradványai egyértelműen mutatják a valamikori hadászati szerephez kapcsolódó gyilokjáró egykori létét. A megépült gyilokjáró esetében az értékvédelmi és bemutatási szempontoknak megfelelő konzolos megoldás valósult meg, mai anyagokkal, szerkezetekkel, világosan megkülönböztethetően az eredeti elemektől.
A gyilokjárón át is elérhető a főbejárat fölötti nézelődő terasz, látványpont. A teraszról a park életét lehet szemlélni, valamint innen tárul fel a Duna és a Gellérthegy felé egy épületekkel keretezett látványtengely.
A sokszínű zöldfelületet gyep és talajtakaró cserjék, valamint lombos fák együttesei alkotják. A lehető legnagyobb mértékű zöldfelület-növelés és a tér átszellőzésének biztosítása érdekében árnyékot nyújtó, de laza ágrendszerű fákat telepítettünk: 23 fát a Bástya parkban, valamint 7 fát a Veres Pálné utcában. A Bástya utcában 4 planténeres bokorfát is kihelyeztünk. A kiemelt növénykazettákban virágos évelők kaptak helyet.
A vertikális növényfelületek sorát gyarapítják a futtatott zöldfalak, az egyedi pergolára felfutó növényzet, valamint a látványpont (előnevelt panelekből álló) futtatott oldalai. A zöldfalak különböző szerkezeti megoldással készülnek.
A párolgó felület növelését és a növényállomány színesítését is szolgálja az esőkert kialakítása. A parkra hulló csapadékvizet összegyűjtjük és helyben hasznosítjuk, azt a növények öntözésére használjuk fel. Ha szükséges az öntözővíz pótlása, azt nem vezetékes vízzel, hanem fúrt kútból oldjuk meg, a Duna miatt jelen lévő talajvíz felhasználásával.
A parkkal egyidőben megépült a Veres Pálné utca Szarka utcától körútig tartó szakasza is, az utca arculatához illeszkedve.
A 2021. évben hatályba lépő, településtervezést érintő jogszabályváltozások alapján egy településre egy helyi építési szabályzat készülhet, melynek a település teljes közigazgatási területére ki kell terjednie. Az országban az elsők között készítettünk a 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet alapján településtervet a közel ezer főt számláló, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében található Sonkád községre.
Sonkád községnek korábban a Tisza-Túr tározó kapcsán csak az érintett részterületre készült helyi építési szabályzata, így 2022-ben a teljes közigazgatási területére településrendezési tervet és településfejlesztési tervet készítettünk, melyek együttesen képezik Sonkád Község településtervét.
A település jövőképének alapja, hogy Sonkád község Szatmár történelmi vidékén, a Túr ölelésében óvja és fejleszti adottságait, kamatoztatja kultúrtörténeti, táj‐ és természetvédelmi örökségét, gazdálkodási hagyományait. Határmenti fekvését széles együttműködési kapcsolatok kiépítésével és fejlesztésével oldja, kínálati szerepét Kölcse településsel és mikrotérségével karöltve fejleszti. A térségi infrastrukturális hálózatok fejlesztése a komplex vízgazdálkodás révén a térségi és helyi vízgazdálkodás szerepének erősödése és az erre alapozott gazdaság és turizmus a település lehetőségeit bővíti.
Sonkád településfejlesztési tervében különösen fontos szerepet játszik a árvízvédelmi fejlesztés. A települést érintő Tisza-Túr tározóra vonatkozó fejlesztési koncepció beépítésre került Sonkád településfejlesztési tervébe, valamint a Túr folyó védművét érintő árvízvédelmi projekt is hangsúlyos eleme a célrendszernek. A Túr folyót érintő árvízvédelmi fejlesztés megvalósításának egyik fontos eleme a településterv elkészítése.
A településfejlesztési tervben meghatározottakkal összhangban, azonban a kialakult állapotnak megfelelően készült el a településrendezési terv. Fejlesztési szempontból új elemként a Túr folyó védművének bővítéséhez szükséges szabályozási vonalak kerültek feltüntetésre a rendezési terven.
A településrendezési terv az új tervezési szabályzat alapján térinformatikai rendszerben készült.
A tér megújítása során a - közterületet új pozícióba emelve - kibontottuk annak sokrétű szerepeit. A Vörösmarty szobor környezetének kitágításával a Széchenyi térre vezető Dorottya utcán túl új tengelyt terveztünk a József nádor tér felé, így a sokszínű belvárosi térszövet folyamatossága új dimenziókban érvényesül, az Oroszlános kút áthelyezésével pedig egy lappangó melléktér kelt életre.
A Vörösmarty tér kialakítása a hét irányból becsatlakozó utcák integrációján túl a fókuszában elhelyezkedő szobornak is méltó környezetet teremett. A térmag megformálásával megnövekedett a zöldfelület és a fák száma is. A térszervező ellipszis egy integrált „térépítészeti-tárgyegyüttes”, mely funkciói között szerepel az ülőfelületekkel kombinált kiemelt zöldkazetta, a tér csapadékvizeinek elvezetése, klimatizáló párásítás, illetve a tér megvilágítása is. A tér tagolása eltérő használatok egyidejű működését biztosítja. A belső mag a megállást, nézelődést, pihenést, tér- és városélményt biztosítja, a gyűrű az átmeneti funkciók helye, mint a találkozások és az ücsörgés, a tágas oldalterek rendezett kitelepüléseket, rendezvényeket és a sétálókat fogadják.
E térszervező adottságok figyelembevételével született meg az a burkolati rendszer, mely egyszerre képvisel egy oldottabb megjelenést úgy, hogy részleteiben továbbra is ortogonális felépítés jellemzi. A burkolatrendszer fókuszában a tér magja, a szobor és a belső ellipszis áll, melyet két gyepesített növénykazetta tagol két bejárati részre. A legbelső, sötét ellipszismezőtől kezdve a legkülső, ötödik, világos mezőig folyamatosan növekednek a kövek méretei. A Vörösmarty szobor körüli ellipsziseken kívül az Oroszlános kút körül is hasonló rendszert alakítottunk ki, ahol az ellipszismezőkkel összemetsződő kör alakú mezők jöttek létre.
A tér kompozíciójában a térmag két további térrészre oszlik: a kiemelt ülőtámfallal határolt átmeneti térrészekre, melyek a belső térmag bejárati irányait határozzák meg, illetve a szobor közvetlen környezetének kör alakú térrészére. A tér magjának megnyitása a főirányokban szabad átjárást tesz lehetővé, a zöldfelületeket a korábbinál nagyobb összefüggő foltba szervezve. A hangsúlyos mészkő ellipszis vonala egy vizuális határ, ami egyszerre folyóka, ülőfelület, támfal és a növénykazetták szegélye is.
A tér vízelvezetését egyedi tervezésű folyókarendszer oldja meg, mely illeszkedik a tér burkolati koncepciójához. Az Oroszlános kút körül hasonló elv szerint, de kisebb kapacitású köríves folyóka épült.
Az évtizedek óta formálódó-épülő turisztikai trendforduló láthatóan elszakadt már a „hétvégiházas” korszaktól. Ennek megfelelően Badacsonyban is jelentős változások zajlanak, mely elérte a város –Badacsony kapuját.
Ebben a nagy forgalmú térségben a meglévő funkciók megújításán, megerősítésén túl új funkciók számára is teret kell biztosítani a terület fejlesztése során:
többfunkciós rendezvénytér: e területnek többféle többségében időszakos, átmeneti hasznosításokat is be kell tudni fogadni (fesztiválok, vásárok, „utcai-városi sportok” helyszíne, koncertek, borhetek stb.)
fogadótér – közpark: A pihenőparkot találkozási pontok, látvány tengelyek, szobrok, árnyas és napos zónák, illetve a vizek látványa jellemzi, mely a Badacsonyba látogatók számára az első benyomásként, az első élményként szolgál.
megújult Tátika: információs pontként, turisztikai fogadó központként, borbárként, étterem és teraszként is működő épület, mely szoborszerű látványával ismét ikonikus jelképe lehet a badacsonyi Balaton partnak.
sétányok: A Balaton partjára merőleges mólón kiépülő, illetve a parttal párhuzamosan futó sétányok a város különböző desztinációira, landmark hatású épületeire és szobraira hangolt gyűjtő és elosztó útirányok.
tájékoztatási rendszer: A folyamatos növekedési intenzitású balatoni turizmus 21. századi igényeire szabottan helyi látványosságok, útvonalak bemutatására egy átlátható-egyszerűen működtethető rendszer fejlesztése
komfort szolgáltatások: Olyan higiéniás és szolgáltatási rendszer kiépítése, mely nem csak mosdó és wc helységek használatát, de zuhanyzók, csomagmegőrzők, pelenkázók, különböző automaták, WiFi és bizonyos eszközök (pl.:kerékpár) kölcsönzését, telefon-és elektromos autó töltést teszi lehetővé, elérhetővé.
jól irányított átszállási útvonalak: A már említett központi elhelyezkedés miatt elvárható a különböző közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás. Ennek része a 71-es út mindkét oldalán fedett, akadálymentesített buszmegállók kiépítése, nyitott és fedett kerékpártárolók létesítése, a 71-es út mentén párhuzamos parkolás kiépítése, elektromos járművek parkolási-és töltési lehetősége, a hajóval érkezők számára a várakozási idő eltöltésére pihenő létesítése, a vonattal érkezők számára a gyors megközelítés biztosítása.
parkolás: a parkolási egyenleg megtartásával, a 71-es mentén párhuzamos parkolók kiépítése, a koncentrált parkolás visszafejlesztésével párhuzamosan, valamint a különféle, a környezetet parkolással nem terhelő, közösségi közlekedési szolgáltatások előnybe részesítése.
A TOP Zöldváros forrása a Modern Városok Program finanszírozási kerettel együtt Szekszárd történelmi lehetősége. Ekkora forrás a településfejlesztésre feltehetően még sokáig nem áll majd rendelkezésre. A pillanat jelentőségét növeli, hogy abban az időszakban van lehetőség a város fejlesztésére, amikor a Szekszárdi borvidék fejlődése találkozott a hazai minőségi gasztronómiai forradalommal, a Paks 2 beruházás pedig várhatóan a város lakosságszámát fogja stabilizálni-kis mértékben növelni, multikulturális hatással.
A tervezés TOP zöld város kialakítása keretében zajlott, ennek ellenére - mind tartalmában, mind kötségvonzatában - túllépett azon. A pályázati források így (a tervezett beavatkozások egy részére) felhasználhatók, de más (részben pályázati) források is bevonhatók a Belváros (egészében átgondolt) fejlesztésére.
Az M85 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala a városfejlődés utóbbi százéves trendjébe illeszkedik: a város fejlődési iránya a 19. század végén, 20. század elején fordult át a római kori meghatározottságú északkelet‐délnyugati irányból (Pozsony‐Kőszeg‐Szombathely) északnyugati‐délkeleti irányba (Bécs‐Győr).
A 84‐es főút részét képező Győri és a Bécsi útnál kb. 4‐4 km‐re kerül az új gyorsforgalmi csomópont: az útvonalak fele-harmada ma még külterület. A Pozsonyi út és a Balfi út M85 csomópontjai a történelmi városközponthoz közel, 1,5‐2 km‐re „zárják le” a várost. A sokfunkciós‐dinamikus Győri és Bécsi úti kaputérségekkel szemben a Balfi úti és Pozsonyi úti a város „lassú kaputérségei”.
A struktúraterv a Győri úti és a Bécsi úti ‐ Lackner utcai kaputérségekben javasol a jelenlegi belterületen túl markáns fejlesztéseket. A Győri úti kaputérség funkcionális‐építészeti karakterét a kereskedelem, a logisztika és az ipari termelőtevékenységek határozzák meg, jelentős területkínálat áll rendelkezésre.
A Bécsi út ‐ Lackner utcai kaputérségben - a korábbi, csökkenő jelentőségű kereskedelmi fókusz árnyékában - szálláshellyel összekapcsolt egészséggazdasági, rekreációs, sport, szórakoztatóipari szolgáltatások dominanciája van kialakulóban, ezt a fejlődési vonalat érdemes itt erősíteni: a víz, az erdők, a védett területek és a határon túlról érkező fizetőképes kereslet is az egészséggazdasági és a változatos rekreációs kínálatok markáns bővítésére ösztönöznek. A saját vállalkozás lehetősége a jelenleg határon túl e szektorban dolgozók egy részét talán hazacsábítja.
A Balfi és a Pozsonyi utak kapacitása korlátozott, nagy forgalmat vonzó fejlesztésekre az utak térségében nincsen lehetőség. A két tengely fejlődési irányát a környék dinamikus lakóterületi fejlődése, a világörökségi Fertő-táj közelsége, valamint az egykori téglagyár és a hozzá kapcsolódó anyaglelőhelyek alkotta tájsebekben rejlő fejlesztési lehetőségek határozzák meg.
Noha a megbízásnak nem volt része, a terv markáns része az 5. várostengely, a Szinva városszerkezeti integrációjára vonatkozó javaslatok. A Szinva és mellékvizei több szakaszon is érintkeznek a Bécsi, a Győri és a Balfi úttal. A városszerkezeti integráció fő fókuszaiként e találkozási pontokat határoztuk meg, ami stratégiai szempontból is kedvező, jelentősebb kisugárzó, továbbgyűrűző hatású projektek megvalósítására kínál lehetőséget.
Cégünk 2003 óta szorosan együttműködik a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzattal. A megyei területrendezési tervet, valamint a megyei területfejlesztési koncepciót is irodánk készítette. A területi kataszter a „Foglalkoztatási paktum megvalósítása Komárom-Esztergom megyében” projekt keretében készült. Célja, hogy a megye gazdasági területkínálatáról létrehozzon egy frissíthető, kereshető térinformatikai adatbázist, mely bemutatja a megye területkínálatát, fejlesztési területeinek előkészítettségét és építési előírásait. A területi kataszter célja, hogy támogassa a vállalatok, a fejlesztők telephelyválasztását, valamint, hogy információt biztosítson a megye területi-gazdasági folyamatairól a területfejlesztési és területrendezési tervek készítéséhez. A területi kataszter készítése során a megye 25 településének (városok és velük szoros funkcionális együttműködő települések) gazdasági területkínálatát vizsgáltuk. A településrendezési terveket térinformatikai szoftver segítségével georeferálással műholdfelvételre illesztettük, azonosítottuk a fejlesztési területeket, majd osztályoztuk zöldmezős-barnamezős jelleg alapján, végül a szabályozási paramétereket és a közművek kiépítettségét is megadtuk. A vizsgálat megállapította, hogy a megyében kijelölt, mintegy 3500 ha gazdasági fejlesztési terület jelentősen meghaladja a megyében várható valós fejlesztési igényeket, e téren nincs fejlesztési korlát. A települések gazdasági vonzerejében egyre kisebb szerepe van a területkínálatnak, miközben a vállalatok telephelyválasztásakor egyre fontosabb szemponttá válik az infrastruktúra kiépítettsége, a humán tőke rendelkezésre állása és a településen elérhető szolgáltatások választéka. A területi kataszter digitális változata elérhető az iparteruletek.komaromesztergom.com weboldalon.
Ajka fő missziója, hogy az egykor piszkos 12 egyikeként nyilvántartott, majd a 2010. évi vörösiszap-katasztrófával sújtott iparváros a zöld és innovatív hazai kisvárosok egyik éllovasává váljon. Ajka nem tagadja meg iparvárosi múltját, hanem éppen arra, innovációs és szociális hagyományaira, a Torna-patak völgyében kialakult tér- és gazdaságszervező szerepére építve alakítja ki jövőképét és fejlesztési stratégiáját. Elkerülhetetlenné válik, hogy térségben gondolkodjunk: közel harminc településről a lakosság többsége Ajkára jár dolgozni, tanulni, vásárolni, míg a szűkebb vonzáskörzet 14‐15 települése szinte együtt él a várossal. A Torna-patak a zöld és innovatív térség régi-új térszervező tengelye - a városszerkezeti megújulás vezérmotívuma, a térség kohézióját megalapozó zöldfolyosó gerince. A kiegyensúlyozott foglalkoztatást és a térség gazdasági egyensúlyát a gyors technológiai fejlődésre dinamikusan reagáló, exportképes feldolgozóipar, az új szervezeti formákra, társadalmi innovációkra nyitott közszolgáltatások és piaci szolgáltatások bővülő kínálata, a dinamikusan fejlődő zöldenergia ipar, a karbantartási‐felújítási‐új építési igények egyensúlya által folyamatosan munkával ellátott építőipar, a korszerű, intelligens, „smart rendszerekre” épülő városüzemeltetés, és társadalmi hálózatok egymást erősítve ‐ „szinergiában” ‐ biztosítják. A várospolitika – az innovációs hagyományait folytatva – különféle eszközökkel – oktatásfejlesztés, klaszterszervezés, képzett munkaerő számára vonzó lakókörnyezet, lakáskínálat, kulturális-szabadidős kínálat - támogatja az ipar 4.0 meghonosodását a városban. Az üvegipar megújulásához, az iparági design és az innováció szerepének növekedéséhez keres partnereket. A Torna-patak völgye által felfűzött, különféle együttműködési formákba, rendszerekbe, hálózatokba szerveződő települések és társadalmi csoportok számára Ajka egyre sokszínűbb kulturális, rekreációs és közszolgáltató központtá és értékőrző, értékteremtő, érdekvédő, sportoló, természetjáró, segítségnyújtó közösségek, akciócsoportok otthonává és találkozóhelyévé válik. A Torna-patak térszervező szerepének felértékelésében kiemelkedő szerepe lesz a patak városközponti szakasza rehabilitációjának, amelynek eredményeként a városközpont megnyílik a patak felé.