Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési koncepciója

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2013

A megye területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 2003. óta dolgozunk: a megyei területrendezési terv első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. A területfejlesztési koncepció és program elkészítésével szintén a Város-Teampannon Kft.-t bízta meg a megyei önkormányzat. Komárom-Esztergom megye a rendszerváltás óta az ország egészét messze felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló energia (különösen a szélenergia) területén pedig a megye húzószerepet tölt be az országban. A megyét két részre tagoló Tata-Tatabánya-Oroszlány tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, és a működőképes városhálózati csomópont megteremtése igen nehezen kezelhető fejlődési trend. A bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlya a települések együttműködése esetén a térség és a megye fejlődésének motorja lehet. A térségben elindult egy egészséges munkamegosztási folyamat is, amelyben a lakóterületi és rekreációs-turisztikai vonatkozásban Tata jelentősége fokozódik, míg Oroszlány, megtartva hagyományos ipari funkcióit, turisztikai vonatkozásban is erősödik. Számos nagytérségi együttműködés bizonytalan, ami ugyanakkor a megye további erősödéséhez elengedhetetlen. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, de az együttműködést gerjesztő jelentős források nélkül ennek kimenetele nagyon bizonytalan. Kérdéses, hogy a komolyabb közlekedésfejlesztések elmaradása esetén sikerül-e a régión belüli kohéziót a tervekben szereplő Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat erősítésével támogatni. A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A két ország megrekedt, lecsúszó térségeinek kapcsolathiánya, külön - külön homogén, válságos gazdaságszerkezete és kedvezőtlen társadalmi folyamatai kellő beavatkozások hiányában nagy valószínűséggel a kedvezőtlen kölcsönhatások felerősödését fogják eredményezni. A magyarországi térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni. Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben – különösen a belső perifériára került Kisbéri Járásban – a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk. A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.  

Solymár – ötletpályázat

Hely
Solymár - Krautgarten
Típus
Pályázat
Év
2012

A 2000-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődéssel összefüggő fenyegetések és az erre adott válaszok sokkal komolyabban veendők, mint az eddigi fejlesztési gyakorlatunk során megnyilvánult. A gazdasági válság az ingatlanpiacot a korábbinál megfontoltabb befektetésekre ösztönzi, a településeknek pedig növekvő mértékben kell képesnek lenniük saját működésük finanszírozására.

Az infrastruktúrával ellátott terület a település két emblematikus pontját, a történelmi központot és a Szarkavár közötti teret tölti ki, köti össze. Egy hely, ahol a genius loci sűrűsödik. Egy hely, amelytől 10-15 perces sétával elérhető az elővárosi vasút megállója, kapcsolatot biztosítva Budapest belvárosa és Esztergom felé is, 10 perces sétával elérhető több iskola, óvoda, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, posta, 10 perces kerékpározással pedig a térség egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. Egy olyan terület tehát, ahol sok feltétele adott egy fenntartható, környezettudatos szuburbánus életmódnak.

Javaslatunk a mai extenzív és fenntarthatatlan szuburbanizáció helyett egy élhető és fenntartható, funkcionális és a hely szellemével azonosuló, egységes és változatos alternatívát kínál, a mai napig példaként tanított „garden-city” hagyományokra építve. Célunk a teljes ingatlanfejlesztésbe vont területre vetítve 25-30 lakás/hektár, tömbönként 30-40 lakás/hektár intenzitást elérő, azaz kb. 350 lakás építésére alkalmas településrész kialakítása a kertvárosi lakóterületre vonatkozó paraméterek szabta keretek kihasználásával. Változatos lakáskínálat feltételeit alakítottuk ki, a lakóépület-típusok, a lakásméretek és a fekvés-lakókörnyezet tekintetében. A nagyobb összefüggő zöldfelületek biztosíthatósága érdekében tömbtelkeket terveztünk, de biztosítottuk tömbönként 3-4 telek kialakításának lehetőségét is.

Az ingatlanpiaci szereplők számára vonzó, azaz a lehető legmagasabb értékesíthető területaránnyal rendelkező és ütemezetten megvalósítható, vagyis részleges megvalósulás esetén is teljességre törekvő településrész kialakítását biztosítja a tervezett szabályozás. Olyan alternatív műszaki megoldások alkalmazására tettünk javaslatot, amelyek globális környezeti kihívásokra a mai tudásunk szerint adekvát válaszokat kínálnak (megújuló energiaforrások, vízvisszatartás, életképes zöldszövet beépítése a térszerkezetbe).

Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési koncepciója

Hely
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2011

A történelmi térségeket magába foglaló megye az utóbbi évtizedekben a zsugorodás és jó néhány jellemző – térség esetében a hanyatlás jeleit mutatja. A megye három karakteres, eltérő fejlődési pályát bejáró része a válságok és a rossz területi politikák mentén erőteljesen különböző irányba mozog. A Jászság gazdasági tekintetben jó negyven éve a budapesti régióba beépülő térségként, egyre inkább annak részeként működik, ugyanakkor urbanizációs felzárkózása azonban még nem történt meg. A megye másik történelmi tája, a Nagykunság hihetetlen veszteségeket élt meg az ezredforduló óta, ami az tiszántúli mezővárosok döntő többségére igaz; népességerózió, intézményhálózat és a helyi gazdaság mélyülő hanyatlása. A romló helyzet és fiatal generációk távozása a mai fejlesztési politikák mellett nem javítható, a javasolt programozott hétéves koncepció mellett a folyamatok fékezésére van esély. Szolnok kisrégiója összességében stagnál, eddig nem tudott elmozdulni az erős középvárosi pozícióból; a Bécs – Budapest - Szeged – Temesvár – Belgrád fejlődési tengelyhez viszonyított felzárkózása vagy éppen leszakadása a következő évtizedben fog eldőlni. A megyeszékhely leszakadása az atomizálódó várospolitikák mentén élesedő városversenyben valószínű, régiós léptékű együttműködés esetén közép-alföldi pólusképzésre esélyes Kecskeméttel együtt. E két utóbbi térség lényegi problémáin nem segített az eddigi EU-s ciklusok projektáradatában kihelyezett forrásdömping. A tojástáncot járó, politikailag vezényelt redisztribúció nem helyettesítheti az átgondolt területpolitikát, a programozott területfejlesztést. Ezt a feszültséget szemléltetik a távolodó, egymástól elszakadó térségek. A megyei területfejlesztési koncepció a korábbi területrendezési tervvel összhangban olyan programozott célrendszert épített föl, mely az egyedülálló természeti-térszerkezeti adottságok magas szintű hasznosítására irányul. A megye kiemelkedő adottságaival összhangban megfogalmazott jövőkép elérését terveink megyehatárokon átívelő nagytérségi pólusképzéssel, a húzótérségek és –ágazatok értékteremtő képességének rendszerbe, klaszterbe szervezésével, valamint a hosszú távú kiegyensúlyozott területi fejlődést célzó programok kialakításával kívánják elérni. A terv további kulcsfontosságú eleme a természeti erőforrásokkal fenntartó-fenntartható módon gazdálkodni képes tájgondnoki rendszer kialakítása, kiemelten a többszörös társadalmi-gazdasági hátrányokkal terhelt Tisza-menti területeken.

Komárom-Esztergom megye Területrendezési terve

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területrendezési terv
Év
2011

A megye területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 2003. óta dolgozunk: a megyei területrendezési terv első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. A területfejlesztési koncepció és program elkészítésével szintén a Város-Teampannon Kft.-t bízta meg a megyei önkormányzat. Komárom-Esztergom megye a rendszerváltás óta az ország egészét messze felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló energia (különösen a szélenergia) területén pedig a megye húzószerepet tölt be az országban. A megyét két részre tagoló Tata-Tatabánya-Oroszlány tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, és a működőképes városhálózati csomópont megteremtése igen nehezen kezelhető fejlődési trend. A bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlya a települések együttműködése esetén a térség és a megye fejlődésének motorja lehet. A térségben elindult egy egészséges munkamegosztási folyamat is, amelyben a lakóterületi és rekreációs-turisztikai vonatkozásban Tata jelentősége fokozódik, míg Oroszlány, megtartva hagyományos ipari funkcióit, turisztikai vonatkozásban is erősödik. Számos nagytérségi együttműködés bizonytalan, ami ugyanakkor a megye további erősödéséhez elengedhetetlen. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, de az együttműködést gerjesztő jelentős források nélkül ennek kimenetele nagyon bizonytalan. Kérdéses, hogy a komolyabb közlekedésfejlesztések elmaradása esetén sikerül-e a régión belüli kohéziót a tervekben szereplő Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat erősítésével támogatni. A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A két ország megrekedt, lecsúszó térségeinek kapcsolathiánya, külön - külön homogén, válságos gazdaságszerkezete és kedvezőtlen társadalmi folyamatai kellő beavatkozások hiányában nagy valószínűséggel a kedvezőtlen kölcsönhatások felerősödését fogják eredményezni. A magyarországi térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni. Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben – különösen a belső perifériára került Kisbéri Járásban – a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk. A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.

Kiskőrös – településrendezéstől szabadtér tervezésig

Hely
Kiskőrös
Típus
komplex tervezés
Év
2010

Kiskőrös üdítően pozitív kisugárzású alföldi mezőváros, noha sorstársaival együtt küzd a bénító alföldi zsugorodás társadalmi-demográfiai-gazdasági hatásaival-folyamataival és a Homokhátság vízgazdálkodásának fenyegető tendenciáival. Több mint egy évtizede dolgozunk a várossal a kistérségi-járásközponti szerep megerősítésétől a városszerkezet megőrző modernizációján át az abszolút egyedi megjelenésű és működési elvű vízarchitektúrákig ívelő kreatív együttműködés keretében. A településtervezés-építészet-városépítészet terén a helyi szereplőkkel és politikusokkal együtt gazdagítjuk a városfejlesztés lehetőségeit. A fejlesztési koncepció programozott javaslataiból jó néhány megvalósult, de az elvándorlást nem sikerült jelentősen csökkenteni. Az elkerülőút város számára legkedvezőbb helyre tervezése és a városközpont-megújítás kapcsán az autós forgalomcsillapítás elfogadtatása és végleges kialakítása egyenként 1,5 éves egyeztetést, számos viharos fórumot jelentett. Ma már az ellenzők is szeretik a megoldásokat. A városszerkezet megőrzése mellett annak XXI. századi elvárások szerinti működését sikerült úgy megoldani, hogy a helyi hagyományok is a korábbiaknál markánsabban érvényesülnek. A városközpont megújult térrendszere – Kiskőrös sokvallású-soknemzetiségű hagyományainak, kulturális nyitottságának érvényre juttatásával – korunk számára nagyfontosságú értéket közvetít.

Budapest Szíve – Belváros új főutcája

Hely
Budapest V. kerület
Típus
koncepció-engedélyezési terv-kiviteli terv
Év
2009

A Belváros új főutcája projekt a történelmi városmag új korszakának nyitánya: struktúraváltás, térhasználati kultúraváltás és szakítás a megelőző időszakok ágazati-mérnöki-hatósági szemlélet vezérelte tervezéssel. Szabadtér-építészeti „Gesamtkunst”:

  • a térrendszer újraértelmezése és a közlekedési hálózat ennek alárendelt átalakítása;
  • a megvalósult 1,7 km-es szakasz egységét, az egyes szakaszok eltérő funkcióját, a változatos keresztmetszeteket és az épületlábazati részletképzéseket lekövetni és az időbeli változásokat befogadni képes burkolati rendszer;
  • a Budapest Szíve Program egészének egységes arculatát is megalapozó arculat és utcabútorozási-közvilágítási designelemek.
A főutca „belakása” a projekt lezárulását követően minden képzeletet felülmúló tempóban lezajlott: a kereskedelem, a vendéglátás, a parkolás, a lődörgés, nézelődés, üldögélés kultúrája igazodott az új minőséghez. A városüzemeltetés újabb és újabb „kreatív” beavatkozásai (korlátok, szökőkutak, „műalkotások”, tábla-kavalkádok) a kultúraváltás hiányáról tanúskodnak

Biatorbágy értékvédelmi kataszter

Hely
Biatorbágy
Típus
Értékvédelmi kataszter
Év
2004

Biatorbágy – akkor még – Nagyközség Önkormányzata 2004-ben határozta el az értékvédelmi kataszter és helyi értékvédelmi rendelet készítését helyi civil kezdeményezésre. A kataszter készítése során – a Biatorbágyi Tájvédő Kör közreműködésével – felmértük a település épített örökségeit, valamint a természetvédelmi értékeket is. A helyszíni bejárás során közel kétszáz épületről, szoborról, és utcaképről, valamint közel száz táji és természeti értékről készítettünk részletes leltárt. A helyi építészeti sajátosságok megőrzése, továbbélése érdekében összegyűjtöttük és fotósorozatba rendezve dokumentáltuk a jellegzetes építészeti részleteket. Az értékvizsgálat alapján kidolgoztuk a helyi értékvédelmi rendeletet, amely a konkrét települési és építészeti értékek védelmén túl részletesen meghatározza az új építmények hagyományos településképbe illesztésének követelményeit, valamint a tulajdonos fenntartási kötelezettségeire vonatkozó támogatási szabályokat. Javaslatainkat figyelembe véve a képviselő-testület módosította a helyi építési szabályzatot, ezzel is hatékonyabban védve a településközpontok építészeti értékeit. Jelentős eredmény, hogy az értékvédelmi rendelet előírásainak érvényesülésével sikerült megállítani a hagyományos településkép további erodálódását. A városrészek megújulása szemmel láthatóan a helyi építészeti örökség védelme mentén történik, a helyi közösségi identitás részévé vált. Jelzésértékű, hogy a rendelet megalkotását követően 9 évvel is szakvélemény készítésével bízza meg az Önkormányzat a Város-Teampannon Kft.-t.

Magyarpolány településrendezési terve

Hely
Magyarpolány
Típus
településrendezési terv
Év
2004

Magyarpolány Europa Nostra díjas falujában kivételes egységben maradt fenn a 19-20. századforduló egy időben épített utcája. A tervezés során az értékvédelem területi kiterjesztése és a hasonló utcarészletek korabeli továbbépítésének differenciált szabályozása is megtörtént. A több ciklusú tervezési folyamatban sikerült néhány tulajdonos pusztító építési kedvét átformálni. A Petőfi utcától délre javasolt új fejlesztési területen a korábban bevált, jól méretezett utca-telek szerkezetben és faluképben új építészeti megoldásokra is lehetőséget ad a szabályozás.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve

Hely
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Típus
területrendezési terv
Év
2004

A területrendezési tervek érvényesítése érdekében megbízást kaptunk hat megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terveinek térinformatikai feldolgozásához. Ez lehetővé tette a területrendezési tervek Területi Információs Rendszerben (TeIR) történő publikálását, így a településtervezők, valamint az államigazgatási szervek számára elérhetővé váltak a térségi övezetek, terület-felhasználások, és műszaki infrastruktúra-hálózatok adatai. A térinformatikai feldolgozás mellett készítettünk egy összeillesztetett térségi szerkezeti tervet, mely alapján összegyűjtöttük a megye határokon előforduló tartalmi eltéréseket. A területrendezési szabályzatok és az OTrT vonatkozó előírásaival történt összedolgozás a településtervezők számára készült a területrendezési előírások hatékonyabb érvényesítése érdekében. A térinformatikai feldolgozást az ESRI Magyarország Kft.-vel közösen végeztük.

Egy Tisza-stratégia megalapozása

Hely
Tisza-tó
Típus
Tervezés
Év
1997

Belső perifériából innovatív klaszter

  Több évtizeden át folyamatosan dolgoztunk a Tisza mentén, a legkülönfélébb tervműfajokban. Felhalmozott ismereteink alapján és látva az egyes területek megrendítő mértékű hanyatlását, elszegényedését, több megye és ágazat, valamint város felé kezdeményeztünk egy, az eddigi ágazati és projektszemléletű tervezéstől alapvetően eltérő megközelítést. Ennek eredményeként született az a stratégiai tervezést megalapozó TÉRSZERKEZETI MODELL, amit a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás (TVPÖT) együttműködésével 2009-2010-ben dolgoztunk ki. A társadalom térbeli átrendeződési folyamatait, a nagytehetetlenségű térszerkezeti adottságokat valamint a mikro- és mezo-táji adottságokat integráló modell kidolgozását az a felismerés motiválta, hogy a Tisza mente gazdasági és jövedelmi elmaradottsága, fokozódó leszakadása éles ellentétben áll a terület potenciálisan magas eltartóképességével. A térség értekei és a helyi gazdaság illetve politika preferenciái között óriási a szakadék – az elmúlt években a térségbe juttatott források nem voltak képesek megfordítani a rendszerváltáskor elindult, majd a globális válsággal felgyorsult negatív társadalmi-gazdasági spirált. A térség veszélyeztetettsége sokmilliárd forintot emészt fel pusztán védekezésre és kárelhárításra, ami egy fillérrel sem járul hozzá a térség fejlődéséhez. Az általunk megfogalmazott modell lényegileg az előző évtizedek integrált vízgazdálkodáson alapuló komplex tájgazdálkodás helyi kísérleteit, a város-vidék viszonyrendszert és a makrotérségi összefüggésrendszert szintetizálta. Célja a vízügyi ágazati, a városokra fókuszáló területfejlesztési, valamint az agrárgazdasági és vidékfejlesztési források valódi fejlődést generáló, strukturált felhasználásának megalapozása volt, számolva a – az egyelőre még várva várt – továbbtervezés és továbblépés lehetőségével. A 150 évvel ezelőtt megkezdett szabályozás a településeket a biztonság és a termelés bővítése érdekében elvágta a Tiszától, az azóta megváltozott ökológiai körülmények között a mérnöki szemléletű vízgazdálkodásban a folyó egyre inkább kockázati tényezőként rögzült, ami a helyi társadalom és a szakpolitikák tudatában is tükröződik. A Tisza, mint értékes természeti erőforrás, a Tiszához kapcsolódó gazdasági és ökológiai szolgáltatások csak az utóbbi évtizedben kezdtek újra felértékelődni. Térszerkezeti modellünk alapvető üzenete, hogy a Tisza, mint európai léptékű ökológiai folyosó, unikális, sokrétű adottság a jövőbeli húzó gazdasági ágazatok melegágya. A kiváló adottságokon kell felépíteni a hanyatlásból kivezető utakat. A jövőkép – BELSŐ PERIFÉRIÁBÓL INNOVATÍV KLASZTER – fő irányát a Tiszával megszakadt kapcsolat megújítása - újrastrukturálása, a folyó európai jelentőségű szerepére épülő új reziliens egyensúly felépítése adja.