Ajka Város Településfejlesztési Koncepciója

Hely
Ajka
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2017

Ajka fő missziója, hogy az egykor piszkos 12 egyikeként nyilvántartott, majd a 2010. évi vörösiszap-katasztrófával sújtott iparváros a zöld és innovatív hazai kisvárosok egyik éllovasává váljon. Ajka nem tagadja meg iparvárosi múltját, hanem éppen arra, innovációs és szociális hagyományaira, a Torna-patak völgyében kialakult tér- és gazdaságszervező szerepére építve alakítja ki jövőképét és fejlesztési stratégiáját.

Elkerülhetetlenné válik, hogy térségben gondolkodjunk: közel harminc településről a lakosság többsége Ajkára jár dolgozni, tanulni, vásárolni, míg a szűkebb vonzáskörzet 14‐15 települése szinte együtt él a várossal. A Torna-patak a zöld és innovatív térség régi-új térszervező tengelye - a városszerkezeti megújulás vezérmotívuma, a térség kohézióját megalapozó zöldfolyosó gerince.

A kiegyensúlyozott foglalkoztatást és a térség gazdasági egyensúlyát a gyors technológiai fejlődésre dinamikusan reagáló, exportképes feldolgozóipar, az új szervezeti formákra, társadalmi innovációkra nyitott közszolgáltatások és piaci szolgáltatások bővülő kínálata, a dinamikusan fejlődő zöldenergia ipar, a karbantartási‐felújítási‐új építési igények egyensúlya által folyamatosan munkával ellátott építőipar, a korszerű, intelligens, „smart rendszerekre” épülő városüzemeltetés, és társadalmi hálózatok egymást erősítve ‐ „szinergiában” ‐ biztosítják. A várospolitika – az innovációs hagyományait folytatva – különféle eszközökkel – oktatásfejlesztés, klaszterszervezés, képzett munkaerő számára vonzó lakókörnyezet, lakáskínálat, kulturális-szabadidős kínálat - támogatja az ipar 4.0 meghonosodását a városban. Az üvegipar megújulásához, az iparági design és az innováció szerepének növekedéséhez keres partnereket.

A Torna-‐patak völgye által felfűzött, különféle együttműködési formákba, rendszerekbe, hálózatokba szerveződő települések és társadalmi csoportok számára Ajka egyre sokszínűbb kulturális, rekreációs és közszolgáltató központtá és értékőrző, értékteremtő, érdekvédő, sportoló, természetjáró, segítségnyújtó közösségek, akciócsoportok otthonává és találkozóhelyévé válik. A Torna-patak térszervező szerepének felértékelésében kiemelkedő szerepe lesz a patak városközponti szakasza rehabilitációjának, amelynek eredményeként a városközpont megnyílik a patak felé.

RÁKOS-PATAK VÖLGYE – PEST MEGYEI SZAKASZ TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

Hely
Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Szada
Típus
Fejlesztési tanulmány
Év
2017

A Rákos-völgy a Gödöllői dombvidéket a Dunával félgyűrű alakban összekötő, metropolisz térségi rekreációs-kerékpáros folyosó sajátos identitású, egységben fejleszthető része. A patakvölgy – a budapesti szakaszt folytatva – felfűzi a négy érintett település – Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Szada – kulturális örökségének, természeti értékeinek, rekreációs kínálatainak egymáshoz kapcsolódóan bemutatható elemeit. A Rákos-völgy az Európai Unió illetékes szervei felé Ausztriával és Romániával közösen felterjesztett EuroVelo14 nemzetközi nyomvonal része lesz, ami egy európai színvonalú kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatási rendszer felépítését feltételezi. A rendszer meghatározó eleme a vasút-kerékpár intermobilitás műszaki és szolgáltatási feltételeinek integrált kialakítása, amire a vasútvonalnak a tervezés idején előkészítés alatt álló felújítása kedvező esélyt kínált.

A térség természeti értékei és kulturális öröksége (kiemelten az egykori Grassalkovich-uradalom több településre kiterjedő hagyatéka, tájalakító és építő tevékenységének eredményei), a szolgáltatási színvonal, a települési környezet minősége és a tágabb térségi rendszerekbe történő „szervesülés” együtt adhatják azt a többletet, amely által – összehangolt, rendszerbe szervezett desztináció menedzsment esetén - a Rákos-völgy versenyképes turisztikai és rekreációs termékké, „BRAND”-dé válhat.

A stratégiai partnerek között konszenzus van abban a tekintetben, hogy sikeresség alapvető kritériuma a patakon még a Grassalkovich család által kialakított tórendszer stabilizálása, élővé, működőképessé („önfenntartóvá”) válása és a tórendszerhez kötődő rekreációs kínálat újrapozícionálása, jelentős gazdagítása. A nagy záporok idején az elöntéseknek jobban kitett településeken fontos cél a patak közeli ingatlanok vagyonbiztonságának növelése. Az Országos Vízügyi Igazgatóság egy előkészítés alatt álló, LIFE Program támogatásával megvalósítható projekttel tervezte részvételét, az Európai Vízkeretirányelvből következő vízminőség-javítási kötelezettség teljesítésének részeként.

A megvalósítási folyamat sokrétű lehetőséget kínál az innovatív szereplők (gödöllői Egyetem, Haszonállat Génmegőrzési Központ, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pilisi Parkerdőgazdaság) közötti együttműködés erősítésére, a verseny- és non-profit szféra integrációjára, a térségi beágyazódás fokozására. A program összességében tehát a Rákos-völgy újraéledését, egy (újra) élő – reziliens és versenyképes Rákos-völgy megalapozását szolgálja.

TOKAJ-HEGYALJA TÖRTÉNELMI BORVIDÉK VILÁGÖRÖKSÉGI KULTÚRTÁJ KEZELÉSI TERVE

Hely
Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék
Típus
Kezelési terv
Év
2013-2017

Tokaj-Hegyalja 2002 óta világörökségi helyszín, 2012 óta az ország első és jelenleg még egyetlen történeti tája, 2014 óta kiemelt térség. Tokaj-Hegyalja kulturális, gazdasági adottságai és társadalmi presztízse jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy rendszerbe szervezett terület- és szakpolitikákkal történelmi jelentőségű megújulás célterületévé válhasson.

A kezelési Terv filozófiája egybeesik „hagyományőrző modernizáció” borászok által is követett útjával. A kezelés alapja a fenntartható örökséggazdálkodás eszköz- és intézményrendszerének, humánerőforrás feltételeinek kialakítása, különös tekintettel a nélkülözhetetlen szerepű önkormányzatok és a borászok közötti együttműködés-rendszerének felépítésére. A kezelés átfogó célja az élő-működő Kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékeinek, elsősorban a világörökségi jegyzékbevétel alapjául szolgáló „nagy múltú szőlészeti-borászati hagyománynak és a hagyományos földhasználat e különleges – a szőlőbirtokok, történelmi települések hálózata és a pincerendszerek együttesében megtestesülő – formájának” megőrzése.

A kezelés specifikus céljai:

- a meglévő irányítási, működési–szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúra partnerségi keretek között történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy képes legyen a borvidék nagy korszakaihoz mérhető értékőrző – értékalkotó folyamatokat tartósan működtetni;

- a veszélyeztetett értékhordozók pusztulásának megállítása, megőrzési állapotuk javítása;

- a történeti táj értékteremtő, megújuló képességének erősítése, új értékhordozók létrehozásának ösztönzése a táj népességeltartó képességének fokozására is tekintettel.

Az UNESCO Világörökség Bizottság irányelveinek megfelelően a kezelési terv vezérfonalát az értékhordozók rendszere alkotja. A jogszabályi védelmek és korlátok módosítására, fejlesztési programokra és zászlóshajó projektekre, intézményi fejlesztésekre (lásd műemlékőr-szolgálat, tájgondnokság, szakképzés stb.) vonatkozó irányelvek, ajánlások az értékhordozók rendszerbe szervezett védelmét, fenntartható fejlesztését, hasznosítását, a bemutatás feltételeinek javítását szolgálják.

A területet fenyegető legnagyobb veszély ma a népességfogyás. A Kezelési Terv ezért olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek egyrészt a népességmegtartó képesség erősítésére, másrészt a kevésbé mobil, a munkaerőpiacról nagy arányban kiszoruló népesség tájfenntartó és turisztikai szolgáltató tevékenységbe történő bekapcsolódásának elősegítésére, ösztönzésére irányulnak.

MISKOLC BELVÁROS ÉS TÖRTÉNELMI AVAS – VÁROSREHABILITÁCIÓS ÉS TUIRSZTIKAI MESTERTERV

Hely
Miskolc
Típus
mesterterv
Év
2016

A mesterterv koncepcionális, stratégiai és műszaki-programozási munkarészeket foglal magában. A KONCEPCIONÁLIS TERVEZÉS feladata a jövőkép, a célok, a szövet konfliktus- és potenciálsűrűsödéseinek, a komplex beavatkozást igénylő területek és a tematikus beavatkozások területeinek lehatárolása. A STRATÉGIAI TERVEZÉS keretében felépítettük a az ütemezett beavatkozási rendszert és kiválasztásra kerültek a középtávon megvalósítandó fejlesztések. A MŰSZAKI-PROGRAMOZÁSI TERVEZÉS eredménye a középtávon megvalósítani tervezett fejlesztések tervezési diszpozíciója, amely meghatározza a megújítandó közterület/tömb fő paramétereit, jövőbeli szerepeit, a beavatkozások városépítészeti-arculati szempontjait, a komplexitást erősítő követelményeket, a zöldfelületi elemekre, közterületi műalkotásokra, egyéb berendezési tárgyakra vonatkozó javaslatokat, a bekerülés becsült nagyságrendjét, a tervezésbe bevonandó szakembereket. A társadalmasítás fontos eszközei a látványtervek, metszetek, előképek.

A Belváros és a történelmi Avas térszerkezeti értelmezése, a szabad terek és a belvárosi-kisavasi tömbök fejlesztési szempontú értékelése alapján és az önkormányzat elképzelései-lehetőségei ismeretében öt beavatkozás-csoportot határoltunk le: Főtér-együttes, a Szinva-tengely, a Zöld-tengely, a Kisavas és Avas-tető, Tömbrehabilitáció-ingatlanfejlesztés.

Javaslatunk abból indult ki, hogy a Belvárost északról határoló Vologda-Fazekas-Jókai utca haladóforgalmi és parkolókapacitásának növelésével (pl. Modern Nagyvárosok Program keretében) – az elérhető pozitív hatásokhoz képest nem túl jelentős költséggel – olyan mértékben csökkenthető a Belváros forgalma, hogy az amúgy is erősen megtépázott belvárosban nem lesz szükség további tömbátvágásokra és jelentősen csökkenhet a Belvárost a Kisavastól elvágó Kálvin utca átmenő forgalma. Ezzel egy 21. századi városi térhasználat ütemezett kialakításának feltétele teremthető meg. A megújulás zászlóshajó projektje kétségtelenül a Főtér-együttes rehabilitációja. A térrehabilticáiónak része a Szinva-tengely továbbfejlesztése, amely a patak felszínre hozásának folyamatában – a Szinva-teraszt követő – második jelentős mérföldkő lesz.

A Széchenyi utcától északra – az egykori Pece-patak nyomvonalán – részben meglévő zöldfelületek megújításával, részben tömbrehabiltációk révén – kialakuló zöld tengely a Belváros lakófunkciójának erősödését és a Búza tér városszerkezeti integrációját szolgálja.

Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, stratégiai és integrált területi programja

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területfejlesztési koncepció és stratégiai program
Év
2013-2015

A megye a rendszerváltás óta az ország egészét felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló (nevezetesen a (szél)energia-termelés területén pedig húzószerepet tölt be az országban.

A megyét két részre tagoló Oroszlány-Tatabánya- Tata-Komárom tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, a bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlyának kialakítása esetén a térség a megye  és a kapcsolódó határon túli területek fejlődésének motorja lehet. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, ezt a folyamatot az új Duna híd felgyorsíthatja. A Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat további erősítésére van szükség.

A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni.

A magyarországi mezőgazdaság megújulásának egyik ígéretes helyszíne a Kisalföld. Ellentmondás ugyanakkor, a versenyképes nagyvállalatok és a zsugorodó falvak, pusztuló majorok kettőssége. A megyei fejlesztéspolitika többek között a funkcionális várostérségi kohézió-mobilitás fejlesztésében, a tervezett Major- és Halprogramokban, a vidékturizmus fejlesztésében lát lehetséges kiutat.      Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk.

A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.  

Solymár – ötletpályázat

Hely
Solymár - Krautgarten
Típus
Pályázat
Év
2012

A 2000-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődéssel összefüggő fenyegetések és az erre adott válaszok sokkal komolyabban veendők, mint az eddigi fejlesztési gyakorlatunk során megnyilvánult. A gazdasági válság az ingatlanpiacot a korábbinál megfontoltabb befektetésekre ösztönzi, a településeknek pedig növekvő mértékben kell képesnek lenniük saját működésük finanszírozására.

Az infrastruktúrával ellátott terület a település két emblematikus pontját, a történelmi központot és a Szarkavár közötti teret tölti ki, köti össze. Egy hely, ahol a genius loci sűrűsödik. Egy hely, amelytől 10-15 perces sétával elérhető az elővárosi vasút megállója, kapcsolatot biztosítva Budapest belvárosa és Esztergom felé is, 10 perces sétával elérhető több iskola, óvoda, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, posta, 10 perces kerékpározással pedig a térség egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. Egy olyan terület tehát, ahol sok feltétele adott egy fenntartható, környezettudatos szuburbánus életmódnak.

Javaslatunk a mai extenzív és fenntarthatatlan szuburbanizáció helyett egy élhető és fenntartható, funkcionális és a hely szellemével azonosuló, egységes és változatos alternatívát kínál, a mai napig példaként tanított „garden-city” hagyományokra építve. Célunk a teljes ingatlanfejlesztésbe vont területre vetítve 25-30 lakás/hektár, tömbönként 30-40 lakás/hektár intenzitást elérő, azaz kb. 350 lakás építésére alkalmas településrész kialakítása a kertvárosi lakóterületre vonatkozó paraméterek szabta keretek kihasználásával. Változatos lakáskínálat feltételeit alakítottuk ki, a lakóépület-típusok, a lakásméretek és a fekvés-lakókörnyezet tekintetében. A nagyobb összefüggő zöldfelületek biztosíthatósága érdekében tömbtelkeket terveztünk, de biztosítottuk tömbönként 3-4 telek kialakításának lehetőségét is.

Az ingatlanpiaci szereplők számára vonzó, azaz a lehető legmagasabb értékesíthető területaránnyal rendelkező és ütemezetten megvalósítható, vagyis részleges megvalósulás esetén is teljességre törekvő településrész kialakítását biztosítja a tervezett szabályozás. Olyan alternatív műszaki megoldások alkalmazására tettünk javaslatot, amelyek globális környezeti kihívásokra a mai tudásunk szerint adekvát válaszokat kínálnak (megújuló energiaforrások, vízvisszatartás, életképes zöldszövet beépítése a térszerkezetbe).

Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési koncepciója

Hely
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2011

A történelmi térségeket magába foglaló megye az utóbbi évtizedekben a zsugorodás és jó néhány jellemző – térség esetében a hanyatlás jeleit mutatja. A megye három karakteres, eltérő fejlődési pályát bejáró része a válságok és a rossz területi politikák mentén erőteljesen különböző irányba mozog. A Jászság gazdasági tekintetben jó negyven éve a budapesti régióba beépülő térségként, egyre inkább annak részeként működik, ugyanakkor urbanizációs felzárkózása azonban még nem történt meg. A megye másik történelmi tája, a Nagykunság hihetetlen veszteségeket élt meg az ezredforduló óta, ami az tiszántúli mezővárosok döntő többségére igaz; népességerózió, intézményhálózat és a helyi gazdaság mélyülő hanyatlása. A romló helyzet és fiatal generációk távozása a mai fejlesztési politikák mellett nem javítható, a javasolt programozott hétéves koncepció mellett a folyamatok fékezésére van esély. Szolnok kisrégiója összességében stagnál, eddig nem tudott elmozdulni az erős középvárosi pozícióból; a Bécs – Budapest - Szeged – Temesvár – Belgrád fejlődési tengelyhez viszonyított felzárkózása vagy éppen leszakadása a következő évtizedben fog eldőlni. A megyeszékhely leszakadása az atomizálódó várospolitikák mentén élesedő városversenyben valószínű, régiós léptékű együttműködés esetén közép-alföldi pólusképzésre esélyes Kecskeméttel együtt. E két utóbbi térség lényegi problémáin nem segített az eddigi EU-s ciklusok projektáradatában kihelyezett forrásdömping. A tojástáncot járó, politikailag vezényelt redisztribúció nem helyettesítheti az átgondolt területpolitikát, a programozott területfejlesztést. Ezt a feszültséget szemléltetik a távolodó, egymástól elszakadó térségek. A megyei területfejlesztési koncepció a korábbi területrendezési tervvel összhangban olyan programozott célrendszert épített föl, mely az egyedülálló természeti-térszerkezeti adottságok magas szintű hasznosítására irányul. A megye kiemelkedő adottságaival összhangban megfogalmazott jövőkép elérését terveink megyehatárokon átívelő nagytérségi pólusképzéssel, a húzótérségek és –ágazatok értékteremtő képességének rendszerbe, klaszterbe szervezésével, valamint a hosszú távú kiegyensúlyozott területi fejlődést célzó programok kialakításával kívánják elérni. A terv további kulcsfontosságú eleme a természeti erőforrásokkal fenntartó-fenntartható módon gazdálkodni képes tájgondnoki rendszer kialakítása, kiemelten a többszörös társadalmi-gazdasági hátrányokkal terhelt Tisza-menti területeken.

Komárom-Esztergom megye területrendezési terve

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területrendezési terv
Év
2005/2011

A megye területén 2003. óta dolgozunk: az MTrT első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. 2018-ban elindult az MTrT újabb felülvizsgálata, a jóváhagyás 2019 végén várható. A megyék hatásköre 2003 óta igen beszűkült, ebben a szűk mozgástérben igyekeztünk elmenni a falig a térségi érdekek érvényesítése érdekében.

Legjelentősebb eredményünk a megyei terv által képviselt, de jogszabályi lehetőségek híján 2011-ben még térségi mellékútként ábrázolt új 1-es főúti nyomvonal megjelenése az OTrT 2014. évi módosításában. A nyomvonalnak a Tatabánya-Tata tengelytől keletre történő áthelyezésével, a tatabányai déli elkerülővel és az oroszlányi kapcsolattal biztosítottá válhat a városhálózati csomópont nagyforgalmú gazdasági területeinek összekapcsolása az M1-es autópályával és Móron át Székesfehérvárral. További előnye az ingatlanpiaci nyomás várható csökkenése a Gerecse lábánál, legalábbis az ipari-logisztikai ingatlanok tekintetében.

A terv nem támogatta, hogy a 10-es főút Duna menti szakaszát a Gerecse Dunára néző északi lejtőjén vezetett elkerülő út tehermentesítse, az OTrT 2014. évi módosítása ezt a javaslatot is elfogadta. A vitatott útvonal megépítése több hátránnyal mint előnnyel járna:
• a Duna menti barnamezős területek megújulását hátráltatná, hiszen a befektetők a zöldmezős Gerecsoldalt favorizálnák, ez ingatlanpiaci nyomást generálna a tájképileg értékes domboldalon
• a forgalom jelentős környezeti terhet okozna a turisztikailag is értékes területen
• a tervezett M1-Esztergom gyorsforgalmi kapcsolat megépülésével a 10-es út Duna menti szakaszának forgalmának nagy részét kitevő átmenő forgalom jórészt elkerül majd innen, a forgalom jelentős csökkenése így további beruházás nélkül is prognosztizálható.

Terveinkben – Lázár Tibor tájépítész együttműködésének köszönhetően - nagy precizitással történik a nem települési területek differenciálása: dombvidékek, árterek, ökológiai folyosók, kertgazdálkodási térségek stb. területén a vegyes területfelhasználású térségi besorolás jelentős teret kap a rájuk jellemző mozaikosság megőrzése, e területek fontos szerkezetalakító szerepének érvényesítése érdekében.

A térségi érdekérvényesítés érdekében komolyan éltünk a közgyűlési határozattal jóváhagyható sajátos megyei térségek kijelölésének lehetőségével. Különösen fontosak a városhálózat differenciálását szolgáló sajátos térségek. A fejlesztési tervezés során ezekhez már ismerősként nyúlhattunk vissza.

Kiskőrös – településrendezéstől szabadtér tervezésig

Hely
Kiskőrös
Típus
komplex tervezés
Év
2010

Kiskőrös üdítően pozitív kisugárzású alföldi mezőváros, noha sorstársaival együtt küzd a bénító alföldi zsugorodás társadalmi-demográfiai-gazdasági hatásaival-folyamataival és a Homokhátság vízgazdálkodásának fenyegető tendenciáival. Több mint egy évtizede dolgozunk a várossal a kistérségi-járásközponti szerep megerősítésétől a városszerkezet megőrző modernizációján át az abszolút egyedi megjelenésű és működési elvű vízarchitektúrákig ívelő kreatív együttműködés keretében. A településtervezés-építészet-városépítészet terén a helyi szereplőkkel és politikusokkal együtt gazdagítjuk a városfejlesztés lehetőségeit. A fejlesztési koncepció programozott javaslataiból jó néhány megvalósult, de az elvándorlást nem sikerült jelentősen csökkenteni. Az elkerülőút város számára legkedvezőbb helyre tervezése és a városközpont-megújítás kapcsán az autós forgalomcsillapítás elfogadtatása és végleges kialakítása egyenként 1,5 éves egyeztetést, számos viharos fórumot jelentett. Ma már az ellenzők is szeretik a megoldásokat. A városszerkezet megőrzése mellett annak XXI. századi elvárások szerinti működését sikerült úgy megoldani, hogy a helyi hagyományok is a korábbiaknál markánsabban érvényesülnek. A városközpont megújult térrendszere – Kiskőrös sokvallású-soknemzetiségű hagyományainak, kulturális nyitottságának érvényre juttatásával – korunk számára nagyfontosságú értéket közvetít.

Tisza-stratégia megalapozása

Hely
Tisza folyó magyarországi szakasza
Típus
Tanulmányterv
Év
2010

A tanulmányt mintegy évtizedes tervezési előzményekre támaszkodva dolgoztuk ki, legfontosabb alapvetései és megállapításai az MTA RKK tudományos folyóiratában, a Tér és Társadalom 2011/2. számában olvashatók. Célunk egy olyan koncepcionális keret megalkotása volt, mely, szembenézve a térség és társadalmának valós lehetőségeivel, képességeivel, készségeivel:

• a komplex tájgazdálkodás helyi, elszigetelt kísérleteit egy átfogó természeti-infrastrukturális-gazdasági térszerkezeti keretbe integrálja,

• egy új város-vidék viszonyrendszer koncepcionális kereteit fogalmazza meg,

• kísérletet tesz a Tisza mente, mint funkcionális – térszerkezeti-tájgazdálkodási-társadalmi – térség meghatározására, ezzel egy átfogó, integrált Tisza-stratégia megalapozását szolgálva.


A Tisza-térség fő strukturáló elemei olvasatunkban:

• az „ökosztráda”, illetve

• a Tisza-mente városhálózata: „nagytérségi szerepű hídfőtérségek” és „kisváros-párok” rendszere.

A felszíni vízhálózat térségi jelentőségű elemei a Tisza védművek közé szorított hullámtere, illetve a mentett oldali ún. újholocén meder, vagyis a szabályozás előtti meanderező Tisza által érintett, természeti adottságai alapján jól lehatárolható terület. E kettő együttesen alkotja a térség alapvetően észak-déli irányú gerincét, az ún. „ökosztrádát”. A többszintű városrendszer szerkezetalakító elemei a Tiszát haránt irányban metsző térségi jelentőségű szárazföldi közlekedési hálózati nyomvonalaknak a folyót metsző pontjaiban kialakult kisebb-nagyobb szervező, ellátó városegyüttesek és transzferközpontok. E kettősség – egyfelől a Tisza folytonossága az újholocén meder szélességében, másfelől az ezt keresztező útvonalak, hídfők, városok általi tagolás – hozzák létre azt a változatos tájrendszert, amit ma Tisza-térségnek nevezünk.

Az „ökosztráda” modell egy változó szélességű, komplex tájgazdasági, ökológiai, árvízvédelmi pufferzóna kialakítását alapozza meg, amelyet a városhálózati csomópontok kapcsolnak be a Kárpát-medencei illetve európai vérkeringésbe, míg a várospárok – egy szétaprózott városhálózati struktúra kiemelkedő pozíciójú sűrűsödési pontjai – a térség belső kohézióját, a helyi piacokat és az alapvető ellátó funkciókat biztosítják.