BADACSONY TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Hely
Badacsonytomaj Város
Típus
koncepcióterv
Év
2018

Az évtizedek óta formálódó-épülő turisztikai trendforduló láthatóan elszakadt már a „hétvégiházas” korszaktól. Ennek megfelelően Badacsonyban is jelentős változások zajlanak, mely elérte a város –Badacsony kapuját.

Ebben a nagy forgalmú térségben a meglévő funkciók megújításán, megerősítésén túl új funkciók számára is teret kell biztosítani a terület fejlesztése során: többfunkciós rendezvénytér: e területnek többféle többségében időszakos, átmeneti hasznosításokat is be kell tudni fogadni (fesztiválok, vásárok, „utcai-városi sportok” helyszíne, koncertek, borhetek stb.)

fogadótér – közpark: A pihenőparkot találkozási pontok, látvány tengelyek, szobrok, árnyas és napos zónák, illetve a vizek látványa jellemzi, mely a Badacsonyba látogatók számára az első benyomásként, az első élményként szolgál.

megújult Tátika: információs pontként, turisztikai fogadó központként, borbárként, étterem és teraszként is működő épület, mely szoborszerű látványával ismét ikonikus jelképe lehet a badacsonyi Balaton partnak.

sétányok: A Balaton partjára merőleges mólón kiépülő, illetve a parttal párhuzamosan futó sétányok a város különböző desztinációira, landmark hatású épületeire és szobraira hangolt gyűjtő és elosztó útirányok.

tájékoztatási rendszer: A folyamatos növekedési intenzitású balatoni turizmus 21. századi igényeire szabottan helyi látványosságok, útvonalak bemutatására egy átlátható-egyszerűen működtethető rendszer fejlesztése

komfort szolgáltatások: Olyan higiéniás és szolgáltatási rendszer kiépítése, mely nem csak mosdó és wc helységek használatát, de zuhanyzók, csomagmegőrzők, pelenkázók, különböző automaták, WiFi és bizonyos eszközök (pl.:kerékpár) kölcsönzését, telefon-és elektromos autó töltést teszi lehetővé, elérhetővé.

jól irányított átszállási útvonalak: A már említett központi elhelyezkedés miatt elvárható a különböző közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás. Ennek része a 71-es út mindkét oldalán fedett, akadálymentesített buszmegállók kiépítése, nyitott és fedett kerékpártárolók létesítése, a 71-es út mentén párhuzamos parkolás kiépítése, elektromos járművek parkolási-és töltési lehetősége, a hajóval érkezők számára a várakozási idő eltöltésére pihenő létesítése, a vonattal érkezők számára a gyors megközelítés biztosítása.

parkolás: a parkolási egyenleg megtartásával, a 71-es mentén párhuzamos parkolók kiépítése, a koncentrált parkolás visszafejlesztésével párhuzamosan, valamint a különféle, a környezetet parkolással nem terhelő, közösségi közlekedési szolgáltatások előnybe részesítése.

SZEKSZÁRD ZÖLDVÁROS

Hely
Szekszárd Megyei Jogú Város
Típus
koncepcióterv
Év
2018

A TOP Zöldváros forrása a Modern Városok Program finanszírozási kerettel együtt Szekszárd történelmi lehetősége. Ekkora forrás a településfejlesztésre feltehetően még sokáig nem áll majd rendelkezésre. A pillanat jelentőségét növeli, hogy abban az időszakban van lehetőség a város fejlesztésére, amikor a Szekszárdi borvidék fejlődése találkozott a hazai minőségi gasztronómiai forradalommal, a Paks 2 beruházás pedig várhatóan a város lakosságszámát fogja stabilizálni-kis mértékben növelni, multikulturális hatással.

A tervezés TOP zöld város kialakítása keretében zajlott, ennek ellenére - mind tartalmában, mind kötségvonzatában - túllépett azon. A pályázati források így (a tervezett beavatkozások egy részére) felhasználhatók, de más (részben pályázati) források is bevonhatók a Belváros (egészében átgondolt) fejlesztésére.

KONCEPCIÓ

A tervezési terület gerince a megújult Béla király tér (történelmi igazgatási központ) – Garay tér (történelmi belváros, magas minőségű szolgáltató utca) és a buszpályaudvar között húzódó gyalogos tengely. A tengely számos megyei léptékben is jelentős igazgatási-oktatási- kulturális intézményt, munka- és lakóhelyet, parkokat fűz fel egy fontos tömegközlekedési csomóponttal.

A koncepció fő eleme a tengely térépítészeti megerősítése, a történelmi főutca kiterjesztése, valamint önálló arculatának megteremtése. Az egyes szakaszok közötti kapcsolat erősítésével (technikailag a gyalogátkelők szélesítésével és valós használathoz igazításával) a szakaszok egyben-használhatósága javul. Ezen túlmenően javasolt a látvány-hangulat egyedivé tétele is. Ennek leghatékonyabb eleme (ez egyben a Belváros egészének egyediségéhez hozzájárul) az éjszakai látvány karakterének megkomponálása. Ez történhet színes fényekkel, vagy egyedi lámpatestekkel, javasolt megoldás valamilyen forma (pl. platán levelek) vetítése a sétány burkolatára.

A főtengely, megújításának második rétege a gerinc közvetlen környezetének megújítása is. A tengelyre fűzött terek, parkok (Kiskorzó tér, Prométheusz park – „160-as előtti tér”, Luther tér) minőségi megújítása biztosítja a központi beavatkozás területi beágyazódását. A beavatkozások harmadik rétege a környező városi szövetbe benyúló csápok rendszere. Ezek megújítása tovább erősíti a beavatkozások városi integrációját. Ezek a helyszínek (Széchenyi utca déli oldalának járdája, Találka tér, Arany János utca északi oldalának járdája, déli lakótelepi gyalogos tengely, Wosinszki Mór utca) használata a főtengelyhez képest alacsony, ugyanakkor így is sok embert érnek el, a központi terület felújításához méltó rávezető utakat biztosítanak. A negyedik beavatkozási csoport a kiegészítő elemeket jelenti. A Szent István tér és Hunyadi János utca forgalmi rendjének modernizálása erősíti az út városi karakterét, ezzel együtt számos parkolóhelyet hoz létre. A Találka téri és a lakótelepeken javasolt parkoló fásítás javítja a területek klimatikus viszonyait, növelik a használat komfortját, a lakóingatlanok értékét.

SOPRON M85 MESTERTERV

Hely
Sopron Megyei Jogú Város
Típus
Mesterterv
Év
2018

Az M85 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala a városfejlődés utóbbi százéves trendjébe illeszkedik: a város fejlődési iránya a 19. század végén, 20. század elején fordult át a római kori meghatározottságú északkelet‐délnyugati irányból (Pozsony‐Kőszeg‐Szombathely) északnyugati‐délkeleti irányba (Bécs‐Győr).

A 84‐es főút részét képező Győri és a Bécsi útnál kb. 4‐4 km‐re kerül az új gyorsforgalmi csomópont: az útvonalak fele-harmada ma még külterület. A Pozsonyi út és a Balfi út M85 csomópontjai a történelmi városközponthoz közel, 1,5‐2 km‐re „zárják le” a várost. A sokfunkciós‐dinamikus Győri és Bécsi úti kaputérségekkel szemben a Balfi úti és Pozsonyi úti a város „lassú kaputérségei”.

A struktúraterv a Győri úti és a Bécsi úti ‐ Lackner utcai kaputérségekben javasol a jelenlegi belterületen túl markáns fejlesztéseket. A Győri úti kaputérség funkcionális‐építészeti karakterét a kereskedelem, a logisztika és az ipari termelőtevékenységek határozzák meg, jelentős területkínálat áll rendelkezésre.

A Bécsi út ‐ Lackner utcai kaputérségben - a korábbi, csökkenő jelentőségű kereskedelmi fókusz árnyékában - szálláshellyel összekapcsolt egészséggazdasági, rekreációs, sport, szórakoztatóipari szolgáltatások dominanciája van kialakulóban, ezt a fejlődési vonalat érdemes itt erősíteni: a víz, az erdők, a védett területek és a határon túlról érkező fizetőképes kereslet is az egészséggazdasági és a változatos rekreációs kínálatok markáns bővítésére ösztönöznek. A saját vállalkozás lehetősége a jelenleg határon túl e szektorban dolgozók egy részét talán hazacsábítja.

A Balfi és a Pozsonyi utak kapacitása korlátozott, nagy forgalmat vonzó fejlesztésekre az utak térségében nincsen lehetőség. A két tengely fejlődési irányát a környék dinamikus lakóterületi fejlődése, a világörökségi Fertő-táj közelsége, valamint az egykori téglagyár és a hozzá kapcsolódó anyaglelőhelyek alkotta tájsebekben rejlő fejlesztési lehetőségek határozzák meg.

Noha a megbízásnak nem volt része, a terv markáns része az 5. várostengely, a Szinva városszerkezeti integrációjára vonatkozó javaslatok. A Szinva és mellékvizei több szakaszon is érintkeznek a Bécsi, a Győri és a Balfi úttal. A városszerkezeti integráció fő fókuszaiként e találkozási pontokat határoztuk meg, ami stratégiai szempontból is kedvező, jelentősebb kisugárzó, továbbgyűrűző hatású projektek megvalósítására kínál lehetőséget.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI KATASZTER

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
Kutatás
Év
2018

Cégünk 2003 óta szorosan együttműködik a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzattal. A megyei területrendezési tervet, valamint a megyei területfejlesztési koncepciót is irodánk készítette. A területi kataszter a „Foglalkoztatási paktum megvalósítása Komárom-Esztergom megyében” projekt keretében készült. Célja, hogy a megye gazdasági területkínálatáról létrehozzon egy frissíthető, kereshető térinformatikai adatbázist, mely bemutatja a megye területkínálatát, fejlesztési területeinek előkészítettségét és építési előírásait. A területi kataszter célja, hogy támogassa a vállalatok, a fejlesztők telephelyválasztását, valamint, hogy információt biztosítson a megye területi-gazdasági folyamatairól a területfejlesztési és területrendezési tervek készítéséhez. A területi kataszter készítése során a megye 25 településének (városok és velük szoros funkcionális együttműködő települések) gazdasági területkínálatát vizsgáltuk. A településrendezési terveket térinformatikai szoftver segítségével georeferálással műholdfelvételre illesztettük, azonosítottuk a fejlesztési területeket, majd osztályoztuk zöldmezős-barnamezős jelleg alapján, végül a szabályozási paramétereket és a közművek kiépítettségét is megadtuk. A vizsgálat megállapította, hogy a megyében kijelölt, mintegy 3500 ha gazdasági fejlesztési terület jelentősen meghaladja a megyében várható valós fejlesztési igényeket, e téren nincs fejlesztési korlát. A települések gazdasági vonzerejében egyre kisebb szerepe van a területkínálatnak, miközben a vállalatok telephelyválasztásakor egyre fontosabb szemponttá válik az infrastruktúra kiépítettsége, a humán tőke rendelkezésre állása és a településen elérhető szolgáltatások választéka. A területi kataszter digitális változata elérhető az iparteruletek.komaromesztergom.com weboldalon.

Ajka Város Településfejlesztési Koncepciója

Hely
Ajka
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2017

Ajka fő missziója, hogy az egykor piszkos 12 egyikeként nyilvántartott, majd a 2010. évi vörösiszap-katasztrófával sújtott iparváros a zöld és innovatív hazai kisvárosok egyik éllovasává váljon. Ajka nem tagadja meg iparvárosi múltját, hanem éppen arra, innovációs és szociális hagyományaira, a Torna-patak völgyében kialakult tér- és gazdaságszervező szerepére építve alakítja ki jövőképét és fejlesztési stratégiáját. Elkerülhetetlenné válik, hogy térségben gondolkodjunk: közel harminc településről a lakosság többsége Ajkára jár dolgozni, tanulni, vásárolni, míg a szűkebb vonzáskörzet 14‐15 települése szinte együtt él a várossal. A Torna-patak a zöld és innovatív térség régi-új térszervező tengelye - a városszerkezeti megújulás vezérmotívuma, a térség kohézióját megalapozó zöldfolyosó gerince. A kiegyensúlyozott foglalkoztatást és a térség gazdasági egyensúlyát a gyors technológiai fejlődésre dinamikusan reagáló, exportképes feldolgozóipar, az új szervezeti formákra, társadalmi innovációkra nyitott közszolgáltatások és piaci szolgáltatások bővülő kínálata, a dinamikusan fejlődő zöldenergia ipar, a karbantartási‐felújítási‐új építési igények egyensúlya által folyamatosan munkával ellátott építőipar, a korszerű, intelligens, „smart rendszerekre” épülő városüzemeltetés, és társadalmi hálózatok egymást erősítve ‐ „szinergiában” ‐ biztosítják. A várospolitika – az innovációs hagyományait folytatva – különféle eszközökkel – oktatásfejlesztés, klaszterszervezés, képzett munkaerő számára vonzó lakókörnyezet, lakáskínálat, kulturális-szabadidős kínálat - támogatja az ipar 4.0 meghonosodását a városban. Az üvegipar megújulásához, az iparági design és az innováció szerepének növekedéséhez keres partnereket. A Torna-patak völgye által felfűzött, különféle együttműködési formákba, rendszerekbe, hálózatokba szerveződő települések és társadalmi csoportok számára Ajka egyre sokszínűbb kulturális, rekreációs és közszolgáltató központtá és értékőrző, értékteremtő, érdekvédő, sportoló, természetjáró, segítségnyújtó közösségek, akciócsoportok otthonává és találkozóhelyévé válik. A Torna-patak térszervező szerepének felértékelésében kiemelkedő szerepe lesz a patak városközponti szakasza rehabilitációjának, amelynek eredményeként a városközpont megnyílik a patak felé.

RÁKOS-PATAK VÖLGYE – PEST MEGYEI SZAKASZ TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

Hely
Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Szada
Típus
Fejlesztési tanulmány
Év
2017

A Rákos-völgy a Gödöllői dombvidéket a Dunával félgyűrű alakban összekötő, metropolisz térségi rekreációs-kerékpáros folyosó sajátos identitású, egységben fejleszthető része. A patakvölgy – a budapesti szakaszt folytatva – felfűzi a négy érintett település – Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Szada – kulturális örökségének, természeti értékeinek, rekreációs kínálatainak egymáshoz kapcsolódóan bemutatható elemeit. A Rákos-völgy az Európai Unió illetékes szervei felé Ausztriával és Romániával közösen felterjesztett EuroVelo14 nemzetközi nyomvonal része lesz, ami egy európai színvonalú kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatási rendszer felépítését feltételezi. A rendszer meghatározó eleme a vasút-kerékpár intermobilitás műszaki és szolgáltatási feltételeinek integrált kialakítása, amire a vasútvonalnak a tervezés idején előkészítés alatt álló felújítása kedvező esélyt kínált.

A térség természeti értékei és kulturális öröksége (kiemelten az egykori Grassalkovich-uradalom több településre kiterjedő hagyatéka, tájalakító és építő tevékenységének eredményei), a szolgáltatási színvonal, a települési környezet minősége és a tágabb térségi rendszerekbe történő „szervesülés” együtt adhatják azt a többletet, amely által – összehangolt, rendszerbe szervezett desztináció menedzsment esetén - a Rákos-völgy versenyképes turisztikai és rekreációs termékké, „BRAND”-dé válhat.

A stratégiai partnerek között konszenzus van abban a tekintetben, hogy sikeresség alapvető kritériuma a patakon még a Grassalkovich család által kialakított tórendszer stabilizálása, élővé, működőképessé („önfenntartóvá”) válása és a tórendszerhez kötődő rekreációs kínálat újrapozícionálása, jelentős gazdagítása. A nagy záporok idején az elöntéseknek jobban kitett településeken fontos cél a patak közeli ingatlanok vagyonbiztonságának növelése. Az Országos Vízügyi Igazgatóság egy előkészítés alatt álló, LIFE Program támogatásával megvalósítható projekttel tervezte részvételét, az Európai Vízkeretirányelvből következő vízminőség-javítási kötelezettség teljesítésének részeként.

A megvalósítási folyamat sokrétű lehetőséget kínál az innovatív szereplők (gödöllői Egyetem, Haszonállat Génmegőrzési Központ, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pilisi Parkerdőgazdaság) közötti együttműködés erősítésére, a verseny- és non-profit szféra integrációjára, a térségi beágyazódás fokozására. A program összességében tehát a Rákos-völgy újraéledését, egy (újra) élő – reziliens és versenyképes Rákos-völgy megalapozását szolgálja.

TOKAJ-HEGYALJA TÖRTÉNELMI BORVIDÉK VILÁGÖRÖKSÉGI KULTÚRTÁJ KEZELÉSI TERVE

Hely
Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék
Típus
Kezelési terv
Év
2013-2017

Tokaj-Hegyalja 2002 óta világörökségi helyszín, 2012 óta az ország első és jelenleg még egyetlen történeti tája, 2014 óta kiemelt térség. Tokaj-Hegyalja kulturális, gazdasági adottságai és társadalmi presztízse jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy rendszerbe szervezett terület- és szakpolitikákkal történelmi jelentőségű megújulás célterületévé válhasson.

A kezelési Terv filozófiája egybeesik „hagyományőrző modernizáció” borászok által is követett útjával. A kezelés alapja a fenntartható örökséggazdálkodás eszköz- és intézményrendszerének, humánerőforrás feltételeinek kialakítása, különös tekintettel a nélkülözhetetlen szerepű önkormányzatok és a borászok közötti együttműködés-rendszerének felépítésére. A kezelés átfogó célja az élő-működő Kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékeinek, elsősorban a világörökségi jegyzékbevétel alapjául szolgáló „nagy múltú szőlészeti-borászati hagyománynak és a hagyományos földhasználat e különleges – a szőlőbirtokok, történelmi települések hálózata és a pincerendszerek együttesében megtestesülő – formájának” megőrzése.

A kezelés specifikus céljai:

- a meglévő irányítási, működési–szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúra partnerségi keretek között történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy képes legyen a borvidék nagy korszakaihoz mérhető értékőrző – értékalkotó folyamatokat tartósan működtetni;

- a veszélyeztetett értékhordozók pusztulásának megállítása, megőrzési állapotuk javítása;

- a történeti táj értékteremtő, megújuló képességének erősítése, új értékhordozók létrehozásának ösztönzése a táj népességeltartó képességének fokozására is tekintettel.

Az UNESCO Világörökség Bizottság irányelveinek megfelelően a kezelési terv vezérfonalát az értékhordozók rendszere alkotja. A jogszabályi védelmek és korlátok módosítására, fejlesztési programokra és zászlóshajó projektekre, intézményi fejlesztésekre (lásd műemlékőr-szolgálat, tájgondnokság, szakképzés stb.) vonatkozó irányelvek, ajánlások az értékhordozók rendszerbe szervezett védelmét, fenntartható fejlesztését, hasznosítását, a bemutatás feltételeinek javítását szolgálják.

A területet fenyegető legnagyobb veszély ma a népességfogyás. A Kezelési Terv ezért olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek egyrészt a népességmegtartó képesség erősítésére, másrészt a kevésbé mobil, a munkaerőpiacról nagy arányban kiszoruló népesség tájfenntartó és turisztikai szolgáltató tevékenységbe történő bekapcsolódásának elősegítésére, ösztönzésére irányulnak.

MISKOLC BELVÁROS ÉS TÖRTÉNELMI AVAS – VÁROSREHABILITÁCIÓS ÉS TUIRSZTIKAI MESTERTERV

Hely
Miskolc
Típus
mesterterv
Év
2016

A mesterterv koncepcionális, stratégiai és műszaki-programozási munkarészeket foglal magában. A KONCEPCIONÁLIS TERVEZÉS feladata a jövőkép, a célok, a szövet konfliktus- és potenciálsűrűsödéseinek, a komplex beavatkozást igénylő területek és a tematikus beavatkozások területeinek lehatárolása. A STRATÉGIAI TERVEZÉS keretében felépítettük a az ütemezett beavatkozási rendszert és kiválasztásra kerültek a középtávon megvalósítandó fejlesztések. A MŰSZAKI-PROGRAMOZÁSI TERVEZÉS eredménye a középtávon megvalósítani tervezett fejlesztések tervezési diszpozíciója, amely meghatározza a megújítandó közterület/tömb fő paramétereit, jövőbeli szerepeit, a beavatkozások városépítészeti-arculati szempontjait, a komplexitást erősítő követelményeket, a zöldfelületi elemekre, közterületi műalkotásokra, egyéb berendezési tárgyakra vonatkozó javaslatokat, a bekerülés becsült nagyságrendjét, a tervezésbe bevonandó szakembereket. A társadalmasítás fontos eszközei a látványtervek, metszetek, előképek.

A Belváros és a történelmi Avas térszerkezeti értelmezése, a szabad terek és a belvárosi-kisavasi tömbök fejlesztési szempontú értékelése alapján és az önkormányzat elképzelései-lehetőségei ismeretében öt beavatkozás-csoportot határoltunk le: Főtér-együttes, a Szinva-tengely, a Zöld-tengely, a Kisavas és Avas-tető, Tömbrehabilitáció-ingatlanfejlesztés.

Javaslatunk abból indult ki, hogy a Belvárost északról határoló Vologda-Fazekas-Jókai utca haladóforgalmi és parkolókapacitásának növelésével (pl. Modern Nagyvárosok Program keretében) – az elérhető pozitív hatásokhoz képest nem túl jelentős költséggel – olyan mértékben csökkenthető a Belváros forgalma, hogy az amúgy is erősen megtépázott belvárosban nem lesz szükség további tömbátvágásokra és jelentősen csökkenhet a Belvárost a Kisavastól elvágó Kálvin utca átmenő forgalma. Ezzel egy 21. századi városi térhasználat ütemezett kialakításának feltétele teremthető meg. A megújulás zászlóshajó projektje kétségtelenül a Főtér-együttes rehabilitációja. A térrehabilticáiónak része a Szinva-tengely továbbfejlesztése, amely a patak felszínre hozásának folyamatában – a Szinva-teraszt követő – második jelentős mérföldkő lesz.

A Széchenyi utcától északra – az egykori Pece-patak nyomvonalán – részben meglévő zöldfelületek megújításával, részben tömbrehabiltációk révén – kialakuló zöld tengely a Belváros lakófunkciójának erősödését és a Búza tér városszerkezeti integrációját szolgálja.

Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, stratégiai és integrált területi programja

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területfejlesztési koncepció és stratégiai program
Év
2013-2015

A megye a rendszerváltás óta az ország egészét felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló (nevezetesen a (szél)energia-termelés területén pedig húzószerepet tölt be az országban.

A megyét két részre tagoló Oroszlány-Tatabánya- Tata-Komárom tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, a bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlyának kialakítása esetén a térség a megye  és a kapcsolódó határon túli területek fejlődésének motorja lehet. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, ezt a folyamatot az új Duna híd felgyorsíthatja. A Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat további erősítésére van szükség.

A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni.

A magyarországi mezőgazdaság megújulásának egyik ígéretes helyszíne a Kisalföld. Ellentmondás ugyanakkor, a versenyképes nagyvállalatok és a zsugorodó falvak, pusztuló majorok kettőssége. A megyei fejlesztéspolitika többek között a funkcionális várostérségi kohézió-mobilitás fejlesztésében, a tervezett Major- és Halprogramokban, a vidékturizmus fejlesztésében lát lehetséges kiutat.      Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk.

A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.  

Solymár – ötletpályázat

Hely
Solymár - Krautgarten
Típus
Pályázat
Év
2012

A 2000-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődéssel összefüggő fenyegetések és az erre adott válaszok sokkal komolyabban veendők, mint az eddigi fejlesztési gyakorlatunk során megnyilvánult. A gazdasági válság az ingatlanpiacot a korábbinál megfontoltabb befektetésekre ösztönzi, a településeknek pedig növekvő mértékben kell képesnek lenniük saját működésük finanszírozására.

Az infrastruktúrával ellátott terület a település két emblematikus pontját, a történelmi központot és a Szarkavár közötti teret tölti ki, köti össze. Egy hely, ahol a genius loci sűrűsödik. Egy hely, amelytől 10-15 perces sétával elérhető az elővárosi vasút megállója, kapcsolatot biztosítva Budapest belvárosa és Esztergom felé is, 10 perces sétával elérhető több iskola, óvoda, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, posta, 10 perces kerékpározással pedig a térség egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. Egy olyan terület tehát, ahol sok feltétele adott egy fenntartható, környezettudatos szuburbánus életmódnak.

Javaslatunk a mai extenzív és fenntarthatatlan szuburbanizáció helyett egy élhető és fenntartható, funkcionális és a hely szellemével azonosuló, egységes és változatos alternatívát kínál, a mai napig példaként tanított „garden-city” hagyományokra építve. Célunk a teljes ingatlanfejlesztésbe vont területre vetítve 25-30 lakás/hektár, tömbönként 30-40 lakás/hektár intenzitást elérő, azaz kb. 350 lakás építésére alkalmas településrész kialakítása a kertvárosi lakóterületre vonatkozó paraméterek szabta keretek kihasználásával. Változatos lakáskínálat feltételeit alakítottuk ki, a lakóépület-típusok, a lakásméretek és a fekvés-lakókörnyezet tekintetében. A nagyobb összefüggő zöldfelületek biztosíthatósága érdekében tömbtelkeket terveztünk, de biztosítottuk tömbönként 3-4 telek kialakításának lehetőségét is.

Az ingatlanpiaci szereplők számára vonzó, azaz a lehető legmagasabb értékesíthető területaránnyal rendelkező és ütemezetten megvalósítható, vagyis részleges megvalósulás esetén is teljességre törekvő településrész kialakítását biztosítja a tervezett szabályozás. Olyan alternatív műszaki megoldások alkalmazására tettünk javaslatot, amelyek globális környezeti kihívásokra a mai tudásunk szerint adekvát válaszokat kínálnak (megújuló energiaforrások, vízvisszatartás, életképes zöldszövet beépítése a térszerkezetbe).