Komárom-Esztergom megye területrendezési terve

A megye területén 2003. óta dolgozunk: az MTrT első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. 2018-ban elindult az MTrT újabb felülvizsgálata, a jóváhagyás 2019 végén várható. A megyék hatásköre 2003 óta igen beszűkült, ebben a szűk mozgástérben igyekeztünk elmenni a falig a térségi érdekek érvényesítése érdekében.

Legjelentősebb eredményünk a megyei terv által képviselt, de jogszabályi lehetőségek híján 2011-ben még térségi mellékútként ábrázolt új 1-es főúti nyomvonal megjelenése az OTrT 2014. évi módosításában. A nyomvonalnak a Tatabánya-Tata tengelytől keletre történő áthelyezésével, a tatabányai déli elkerülővel és az oroszlányi kapcsolattal biztosítottá válhat a városhálózati csomópont nagyforgalmú gazdasági területeinek összekapcsolása az M1-es autópályával és Móron át Székesfehérvárral. További előnye az ingatlanpiaci nyomás várható csökkenése a Gerecse lábánál, legalábbis az ipari-logisztikai ingatlanok tekintetében.

A terv nem támogatta, hogy a 10-es főút Duna menti szakaszát a Gerecse Dunára néző északi lejtőjén vezetett elkerülő út tehermentesítse, az OTrT 2014. évi módosítása ezt a javaslatot is elfogadta. A vitatott útvonal megépítése több hátránnyal mint előnnyel járna:
• a Duna menti barnamezős területek megújulását hátráltatná, hiszen a befektetők a zöldmezős Gerecsoldalt favorizálnák, ez ingatlanpiaci nyomást generálna a tájképileg értékes domboldalon
• a forgalom jelentős környezeti terhet okozna a turisztikailag is értékes területen
• a tervezett M1-Esztergom gyorsforgalmi kapcsolat megépülésével a 10-es út Duna menti szakaszának forgalmának nagy részét kitevő átmenő forgalom jórészt elkerül majd innen, a forgalom jelentős csökkenése így további beruházás nélkül is prognosztizálható.

Terveinkben – Lázár Tibor tájépítész együttműködésének köszönhetően - nagy precizitással történik a nem települési területek differenciálása: dombvidékek, árterek, ökológiai folyosók, kertgazdálkodási térségek stb. területén a vegyes területfelhasználású térségi besorolás jelentős teret kap a rájuk jellemző mozaikosság megőrzése, e területek fontos szerkezetalakító szerepének érvényesítése érdekében.

A térségi érdekérvényesítés érdekében komolyan éltünk a közgyűlési határozattal jóváhagyható sajátos megyei térségek kijelölésének lehetőségével. Különösen fontosak a városhálózat differenciálását szolgáló sajátos térségek. A fejlesztési tervezés során ezekhez már ismerősként nyúlhattunk vissza.