Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési koncepciója

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2013
Megbízó
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A megye területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 2003. óta dolgozunk: a megyei területrendezési terv első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. A területfejlesztési koncepció és program elkészítésével szintén a Város-Teampannon Kft.-t bízta meg a megyei önkormányzat. Komárom-Esztergom megye a rendszerváltás óta az ország egészét messze felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló energia (különösen a szélenergia) területén pedig a megye húzószerepet tölt be az országban. A megyét két részre tagoló Tata-Tatabánya-Oroszlány tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, és a működőképes városhálózati csomópont megteremtése igen nehezen kezelhető fejlődési trend. A bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlya a települések együttműködése esetén a térség és a megye fejlődésének motorja lehet. A térségben elindult egy egészséges munkamegosztási folyamat is, amelyben a lakóterületi és rekreációs-turisztikai vonatkozásban Tata jelentősége fokozódik, míg Oroszlány, megtartva hagyományos ipari funkcióit, turisztikai vonatkozásban is erősödik. Számos nagytérségi együttműködés bizonytalan, ami ugyanakkor a megye további erősödéséhez elengedhetetlen. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, de az együttműködést gerjesztő jelentős források nélkül ennek kimenetele nagyon bizonytalan. Kérdéses, hogy a komolyabb közlekedésfejlesztések elmaradása esetén sikerül-e a régión belüli kohéziót a tervekben szereplő Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat erősítésével támogatni. A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A két ország megrekedt, lecsúszó térségeinek kapcsolathiánya, külön - külön homogén, válságos gazdaságszerkezete és kedvezőtlen társadalmi folyamatai kellő beavatkozások hiányában nagy valószínűséggel a kedvezőtlen kölcsönhatások felerősödését fogják eredményezni. A magyarországi térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni. Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben – különösen a belső perifériára került Kisbéri Járásban – a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk. A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.