Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési koncepciója

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2013
Megbízó
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A megye területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 2003. óta dolgozunk: a megyei területrendezési terv első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. A területfejlesztési koncepció és program elkészítésével szintén a Város-Teampannon Kft.-t bízta meg a megyei önkormányzat. Komárom-Esztergom megye a rendszerváltás óta az ország egészét messze felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló energia (különösen a szélenergia) területén pedig a megye húzószerepet tölt be az országban. A megyét két részre tagoló Tata-Tatabánya-Oroszlány tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, és a működőképes városhálózati csomópont megteremtése igen nehezen kezelhető fejlődési trend. A bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlya a települések együttműködése esetén a térség és a megye fejlődésének motorja lehet. A térségben elindult egy egészséges munkamegosztási folyamat is, amelyben a lakóterületi és rekreációs-turisztikai vonatkozásban Tata jelentősége fokozódik, míg Oroszlány, megtartva hagyományos ipari funkcióit, turisztikai vonatkozásban is erősödik. Számos nagytérségi együttműködés bizonytalan, ami ugyanakkor a megye további erősödéséhez elengedhetetlen. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, de az együttműködést gerjesztő jelentős források nélkül ennek kimenetele nagyon bizonytalan. Kérdéses, hogy a komolyabb közlekedésfejlesztések elmaradása esetén sikerül-e a régión belüli kohéziót a tervekben szereplő Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat erősítésével támogatni. A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A két ország megrekedt, lecsúszó térségeinek kapcsolathiánya, külön - külön homogén, válságos gazdaságszerkezete és kedvezőtlen társadalmi folyamatai kellő beavatkozások hiányában nagy valószínűséggel a kedvezőtlen kölcsönhatások felerősödését fogják eredményezni. A magyarországi térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni. Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben – különösen a belső perifériára került Kisbéri Járásban – a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk. A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.  

Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési koncepciója

Hely
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2011
Megbízó
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A történelmi térségeket magába foglaló megye az utóbbi évtizedekben a zsugorodás és jó néhány jellemző – térség esetében a hanyatlás jeleit mutatja. A megye három karakteres, eltérő fejlődési pályát bejáró része a válságok és a rossz területi politikák mentén erőteljesen különböző irányba mozog. A Jászság gazdasági tekintetben jó negyven éve a budapesti régióba beépülő térségként, egyre inkább annak részeként működik, ugyanakkor urbanizációs felzárkózása azonban még nem történt meg. A megye másik történelmi tája, a Nagykunság hihetetlen veszteségeket élt meg az ezredforduló óta, ami az tiszántúli mezővárosok döntő többségére igaz; népességerózió, intézményhálózat és a helyi gazdaság mélyülő hanyatlása. A romló helyzet és fiatal generációk távozása a mai fejlesztési politikák mellett nem javítható, a javasolt programozott hétéves koncepció mellett a folyamatok fékezésére van esély. Szolnok kisrégiója összességében stagnál, eddig nem tudott elmozdulni az erős középvárosi pozícióból; a Bécs – Budapest - Szeged – Temesvár – Belgrád fejlődési tengelyhez viszonyított felzárkózása vagy éppen leszakadása a következő évtizedben fog eldőlni. A megyeszékhely leszakadása az atomizálódó várospolitikák mentén élesedő városversenyben valószínű, régiós léptékű együttműködés esetén közép-alföldi pólusképzésre esélyes Kecskeméttel együtt. E két utóbbi térség lényegi problémáin nem segített az eddigi EU-s ciklusok projektáradatában kihelyezett forrásdömping. A tojástáncot járó, politikailag vezényelt redisztribúció nem helyettesítheti az átgondolt területpolitikát, a programozott területfejlesztést. Ezt a feszültséget szemléltetik a távolodó, egymástól elszakadó térségek. A megyei területfejlesztési koncepció a korábbi területrendezési tervvel összhangban olyan programozott célrendszert épített föl, mely az egyedülálló természeti-térszerkezeti adottságok magas szintű hasznosítására irányul. A megye kiemelkedő adottságaival összhangban megfogalmazott jövőkép elérését terveink megyehatárokon átívelő nagytérségi pólusképzéssel, a húzótérségek és –ágazatok értékteremtő képességének rendszerbe, klaszterbe szervezésével, valamint a hosszú távú kiegyensúlyozott területi fejlődést célzó programok kialakításával kívánják elérni. A terv további kulcsfontosságú eleme a természeti erőforrásokkal fenntartó-fenntartható módon gazdálkodni képes tájgondnoki rendszer kialakítása, kiemelten a többszörös társadalmi-gazdasági hátrányokkal terhelt Tisza-menti területeken.

Komárom-Esztergom megye Területrendezési terve

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
területrendezési terv
Év
2011
Megbízó
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A megye területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 2003. óta dolgozunk: a megyei területrendezési terv első OTrT alapú változatát 2003-2005 között, módosítását 2011-ben készítettük el. A területfejlesztési koncepció és program elkészítésével szintén a Város-Teampannon Kft.-t bízta meg a megyei önkormányzat. Komárom-Esztergom megye a rendszerváltás óta az ország egészét messze felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló energia (különösen a szélenergia) területén pedig a megye húzószerepet tölt be az országban. A megyét két részre tagoló Tata-Tatabánya-Oroszlány tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, és a működőképes városhálózati csomópont megteremtése igen nehezen kezelhető fejlődési trend. A bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlya a települések együttműködése esetén a térség és a megye fejlődésének motorja lehet. A térségben elindult egy egészséges munkamegosztási folyamat is, amelyben a lakóterületi és rekreációs-turisztikai vonatkozásban Tata jelentősége fokozódik, míg Oroszlány, megtartva hagyományos ipari funkcióit, turisztikai vonatkozásban is erősödik. Számos nagytérségi együttműködés bizonytalan, ami ugyanakkor a megye további erősödéséhez elengedhetetlen. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, de az együttműködést gerjesztő jelentős források nélkül ennek kimenetele nagyon bizonytalan. Kérdéses, hogy a komolyabb közlekedésfejlesztések elmaradása esetén sikerül-e a régión belüli kohéziót a tervekben szereplő Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat erősítésével támogatni. A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A két ország megrekedt, lecsúszó térségeinek kapcsolathiánya, külön - külön homogén, válságos gazdaságszerkezete és kedvezőtlen társadalmi folyamatai kellő beavatkozások hiányában nagy valószínűséggel a kedvezőtlen kölcsönhatások felerősödését fogják eredményezni. A magyarországi térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni. Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben – különösen a belső perifériára került Kisbéri Járásban – a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk. A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve

Hely
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Típus
területrendezési terv
Év
2004
Megbízó
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
Szerep
generál tervező

A területrendezési tervek érvényesítése érdekében megbízást kaptunk hat megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terveinek térinformatikai feldolgozásához. Ez lehetővé tette a területrendezési tervek Területi Információs Rendszerben (TeIR) történő publikálását, így a településtervezők, valamint az államigazgatási szervek számára elérhetővé váltak a térségi övezetek, terület-felhasználások, és műszaki infrastruktúra-hálózatok adatai. A térinformatikai feldolgozás mellett készítettünk egy összeillesztetett térségi szerkezeti tervet, mely alapján összegyűjtöttük a megye határokon előforduló tartalmi eltéréseket. A területrendezési szabályzatok és az OTrT vonatkozó előírásaival történt összedolgozás a településtervezők számára készült a területrendezési előírások hatékonyabb érvényesítése érdekében. A térinformatikai feldolgozást az ESRI Magyarország Kft.-vel közösen végeztük.

Egy Tisza-stratégia megalapozása

Hely
Tisza-tó
Típus
Tervezés
Év
1997
Megbízó
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Szerep
generál tervező

Belső perifériából innovatív klaszter

  Több évtizeden át folyamatosan dolgoztunk a Tisza mentén, a legkülönfélébb tervműfajokban. Felhalmozott ismereteink alapján és látva az egyes területek megrendítő mértékű hanyatlását, elszegényedését, több megye és ágazat, valamint város felé kezdeményeztünk egy, az eddigi ágazati és projektszemléletű tervezéstől alapvetően eltérő megközelítést. Ennek eredményeként született az a stratégiai tervezést megalapozó TÉRSZERKEZETI MODELL, amit a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás (TVPÖT) együttműködésével 2009-2010-ben dolgoztunk ki. A társadalom térbeli átrendeződési folyamatait, a nagytehetetlenségű térszerkezeti adottságokat valamint a mikro- és mezo-táji adottságokat integráló modell kidolgozását az a felismerés motiválta, hogy a Tisza mente gazdasági és jövedelmi elmaradottsága, fokozódó leszakadása éles ellentétben áll a terület potenciálisan magas eltartóképességével. A térség értekei és a helyi gazdaság illetve politika preferenciái között óriási a szakadék – az elmúlt években a térségbe juttatott források nem voltak képesek megfordítani a rendszerváltáskor elindult, majd a globális válsággal felgyorsult negatív társadalmi-gazdasági spirált. A térség veszélyeztetettsége sokmilliárd forintot emészt fel pusztán védekezésre és kárelhárításra, ami egy fillérrel sem járul hozzá a térség fejlődéséhez. Az általunk megfogalmazott modell lényegileg az előző évtizedek integrált vízgazdálkodáson alapuló komplex tájgazdálkodás helyi kísérleteit, a város-vidék viszonyrendszert és a makrotérségi összefüggésrendszert szintetizálta. Célja a vízügyi ágazati, a városokra fókuszáló területfejlesztési, valamint az agrárgazdasági és vidékfejlesztési források valódi fejlődést generáló, strukturált felhasználásának megalapozása volt, számolva a – az egyelőre még várva várt – továbbtervezés és továbblépés lehetőségével. A 150 évvel ezelőtt megkezdett szabályozás a településeket a biztonság és a termelés bővítése érdekében elvágta a Tiszától, az azóta megváltozott ökológiai körülmények között a mérnöki szemléletű vízgazdálkodásban a folyó egyre inkább kockázati tényezőként rögzült, ami a helyi társadalom és a szakpolitikák tudatában is tükröződik. A Tisza, mint értékes természeti erőforrás, a Tiszához kapcsolódó gazdasági és ökológiai szolgáltatások csak az utóbbi évtizedben kezdtek újra felértékelődni. Térszerkezeti modellünk alapvető üzenete, hogy a Tisza, mint európai léptékű ökológiai folyosó, unikális, sokrétű adottság a jövőbeli húzó gazdasági ágazatok melegágya. A kiváló adottságokon kell felépíteni a hanyatlásból kivezető utakat. A jövőkép – BELSŐ PERIFÉRIÁBÓL INNOVATÍV KLASZTER – fő irányát a Tiszával megszakadt kapcsolat megújítása - újrastrukturálása, a folyó európai jelentőségű szerepére épülő új reziliens egyensúly felépítése adja.