Ajka Város Településfejlesztési Koncepciója

Hely
Ajka
Típus
területfejlesztési koncepció
Év
2017
Megbízó
Ajka Város Önkormányzata
Szerep
generál tervező

Ajka fő missziója, hogy az egykor piszkos 12 egyikeként nyilvántartott, majd a 2010. évi vörösiszap-katasztrófával sújtott iparváros a zöld és innovatív hazai kisvárosok egyik éllovasává váljon. Ajka nem tagadja meg iparvárosi múltját, hanem éppen arra, innovációs és szociális hagyományaira, a Torna-patak völgyében kialakult tér- és gazdaságszervező szerepére építve alakítja ki jövőképét és fejlesztési stratégiáját.

Elkerülhetetlenné válik, hogy térségben gondolkodjunk: közel harminc településről a lakosság többsége Ajkára jár dolgozni, tanulni, vásárolni, míg a szűkebb vonzáskörzet 14‐15 települése szinte együtt él a várossal. A Torna-patak a zöld és innovatív térség régi-új térszervező tengelye - a városszerkezeti megújulás vezérmotívuma, a térség kohézióját megalapozó zöldfolyosó gerince.

A kiegyensúlyozott foglalkoztatást és a térség gazdasági egyensúlyát a gyors technológiai fejlődésre dinamikusan reagáló, exportképes feldolgozóipar, az új szervezeti formákra, társadalmi innovációkra nyitott közszolgáltatások és piaci szolgáltatások bővülő kínálata, a dinamikusan fejlődő zöldenergia ipar, a karbantartási‐felújítási‐új építési igények egyensúlya által folyamatosan munkával ellátott építőipar, a korszerű, intelligens, „smart rendszerekre” épülő városüzemeltetés, és társadalmi hálózatok egymást erősítve ‐ „szinergiában” ‐ biztosítják. A várospolitika – az innovációs hagyományait folytatva – különféle eszközökkel – oktatásfejlesztés, klaszterszervezés, képzett munkaerő számára vonzó lakókörnyezet, lakáskínálat, kulturális-szabadidős kínálat - támogatja az ipar 4.0 meghonosodását a városban. Az üvegipar megújulásához, az iparági design és az innováció szerepének növekedéséhez keres partnereket.

A Torna-‐patak völgye által felfűzött, különféle együttműködési formákba, rendszerekbe, hálózatokba szerveződő települések és társadalmi csoportok számára Ajka egyre sokszínűbb kulturális, rekreációs és közszolgáltató központtá és értékőrző, értékteremtő, érdekvédő, sportoló, természetjáró, segítségnyújtó közösségek, akciócsoportok otthonává és találkozóhelyévé válik. A Torna-patak térszervező szerepének felértékelésében kiemelkedő szerepe lesz a patak városközponti szakasza rehabilitációjának, amelynek eredményeként a városközpont megnyílik a patak felé.

MISKOLC BELVÁROS ÉS TÖRTÉNELMI AVAS – VÁROSREHABILITÁCIÓS ÉS TUIRSZTIKAI MESTERTERV

Hely
Miskolc
Típus
mesterterv
Év
2016
Megbízó
Miskolc MJV Önkormányzata
Szerep
generál tervező

A mesterterv koncepcionális, stratégiai és műszaki-programozási munkarészeket foglal magában. A KONCEPCIONÁLIS TERVEZÉS feladata a jövőkép, a célok, a szövet konfliktus- és potenciálsűrűsödéseinek, a komplex beavatkozást igénylő területek és a tematikus beavatkozások területeinek lehatárolása. A STRATÉGIAI TERVEZÉS keretében felépítettük a az ütemezett beavatkozási rendszert és kiválasztásra kerültek a középtávon megvalósítandó fejlesztések. A MŰSZAKI-PROGRAMOZÁSI TERVEZÉS eredménye a középtávon megvalósítani tervezett fejlesztések tervezési diszpozíciója, amely meghatározza a megújítandó közterület/tömb fő paramétereit, jövőbeli szerepeit, a beavatkozások városépítészeti-arculati szempontjait, a komplexitást erősítő követelményeket, a zöldfelületi elemekre, közterületi műalkotásokra, egyéb berendezési tárgyakra vonatkozó javaslatokat, a bekerülés becsült nagyságrendjét, a tervezésbe bevonandó szakembereket. A társadalmasítás fontos eszközei a látványtervek, metszetek, előképek.

A Belváros és a történelmi Avas térszerkezeti értelmezése, a szabad terek és a belvárosi-kisavasi tömbök fejlesztési szempontú értékelése alapján és az önkormányzat elképzelései-lehetőségei ismeretében öt beavatkozás-csoportot határoltunk le: Főtér-együttes, a Szinva-tengely, a Zöld-tengely, a Kisavas és Avas-tető, Tömbrehabilitáció-ingatlanfejlesztés.

Javaslatunk abból indult ki, hogy a Belvárost északról határoló Vologda-Fazekas-Jókai utca haladóforgalmi és parkolókapacitásának növelésével (pl. Modern Nagyvárosok Program keretében) – az elérhető pozitív hatásokhoz képest nem túl jelentős költséggel – olyan mértékben csökkenthető a Belváros forgalma, hogy az amúgy is erősen megtépázott belvárosban nem lesz szükség további tömbátvágásokra és jelentősen csökkenhet a Belvárost a Kisavastól elvágó Kálvin utca átmenő forgalma. Ezzel egy 21. századi városi térhasználat ütemezett kialakításának feltétele teremthető meg. A megújulás zászlóshajó projektje kétségtelenül a Főtér-együttes rehabilitációja. A térrehabilticáiónak része a Szinva-tengely továbbfejlesztése, amely a patak felszínre hozásának folyamatában – a Szinva-teraszt követő – második jelentős mérföldkő lesz.

A Széchenyi utcától északra – az egykori Pece-patak nyomvonalán – részben meglévő zöldfelületek megújításával, részben tömbrehabiltációk révén – kialakuló zöld tengely a Belváros lakófunkciójának erősödését és a Búza tér városszerkezeti integrációját szolgálja.

Solymár – ötletpályázat

Hely
Solymár - Krautgarten
Típus
Pályázat
Év
2012
Megbízó
Solymár Nagyközség Önkormányzata
Szerep
Tervező

A 2000-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődéssel összefüggő fenyegetések és az erre adott válaszok sokkal komolyabban veendők, mint az eddigi fejlesztési gyakorlatunk során megnyilvánult. A gazdasági válság az ingatlanpiacot a korábbinál megfontoltabb befektetésekre ösztönzi, a településeknek pedig növekvő mértékben kell képesnek lenniük saját működésük finanszírozására.

Az infrastruktúrával ellátott terület a település két emblematikus pontját, a történelmi központot és a Szarkavár közötti teret tölti ki, köti össze. Egy hely, ahol a genius loci sűrűsödik. Egy hely, amelytől 10-15 perces sétával elérhető az elővárosi vasút megállója, kapcsolatot biztosítva Budapest belvárosa és Esztergom felé is, 10 perces sétával elérhető több iskola, óvoda, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, posta, 10 perces kerékpározással pedig a térség egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. Egy olyan terület tehát, ahol sok feltétele adott egy fenntartható, környezettudatos szuburbánus életmódnak.

Javaslatunk a mai extenzív és fenntarthatatlan szuburbanizáció helyett egy élhető és fenntartható, funkcionális és a hely szellemével azonosuló, egységes és változatos alternatívát kínál, a mai napig példaként tanított „garden-city” hagyományokra építve. Célunk a teljes ingatlanfejlesztésbe vont területre vetítve 25-30 lakás/hektár, tömbönként 30-40 lakás/hektár intenzitást elérő, azaz kb. 350 lakás építésére alkalmas településrész kialakítása a kertvárosi lakóterületre vonatkozó paraméterek szabta keretek kihasználásával. Változatos lakáskínálat feltételeit alakítottuk ki, a lakóépület-típusok, a lakásméretek és a fekvés-lakókörnyezet tekintetében. A nagyobb összefüggő zöldfelületek biztosíthatósága érdekében tömbtelkeket terveztünk, de biztosítottuk tömbönként 3-4 telek kialakításának lehetőségét is.

Az ingatlanpiaci szereplők számára vonzó, azaz a lehető legmagasabb értékesíthető területaránnyal rendelkező és ütemezetten megvalósítható, vagyis részleges megvalósulás esetén is teljességre törekvő településrész kialakítását biztosítja a tervezett szabályozás. Olyan alternatív műszaki megoldások alkalmazására tettünk javaslatot, amelyek globális környezeti kihívásokra a mai tudásunk szerint adekvát válaszokat kínálnak (megújuló energiaforrások, vízvisszatartás, életképes zöldszövet beépítése a térszerkezetbe).

Kiskőrös – településrendezéstől szabadtér tervezésig

Hely
Kiskőrös
Típus
komplex tervezés
Év
2010
Megbízó
Kiskőrös Város Önkormányzata
Szerep
generál tervező

Kiskőrös üdítően pozitív kisugárzású alföldi mezőváros, noha sorstársaival együtt küzd a bénító alföldi zsugorodás társadalmi-demográfiai-gazdasági hatásaival-folyamataival és a Homokhátság vízgazdálkodásának fenyegető tendenciáival. Több mint egy évtizede dolgozunk a várossal a kistérségi-járásközponti szerep megerősítésétől a városszerkezet megőrző modernizációján át az abszolút egyedi megjelenésű és működési elvű vízarchitektúrákig ívelő kreatív együttműködés keretében. A településtervezés-építészet-városépítészet terén a helyi szereplőkkel és politikusokkal együtt gazdagítjuk a városfejlesztés lehetőségeit. A fejlesztési koncepció programozott javaslataiból jó néhány megvalósult, de az elvándorlást nem sikerült jelentősen csökkenteni. Az elkerülőút város számára legkedvezőbb helyre tervezése és a városközpont-megújítás kapcsán az autós forgalomcsillapítás elfogadtatása és végleges kialakítása egyenként 1,5 éves egyeztetést, számos viharos fórumot jelentett. Ma már az ellenzők is szeretik a megoldásokat. A városszerkezet megőrzése mellett annak XXI. századi elvárások szerinti működését sikerült úgy megoldani, hogy a helyi hagyományok is a korábbiaknál markánsabban érvényesülnek. A városközpont megújult térrendszere – Kiskőrös sokvallású-soknemzetiségű hagyományainak, kulturális nyitottságának érvényre juttatásával – korunk számára nagyfontosságú értéket közvetít.

Magyarpolány településrendezési terve

Hely
Magyarpolány
Típus
településrendezési terv
Év
2004
Megbízó
Magyarpolány Község Önkormányzata
Szerep
generál tervező

Magyarpolány Europa Nostra díjas falujában kivételes egységben maradt fenn a 19-20. századforduló egy időben épített utcája. A tervezés során az értékvédelem területi kiterjesztése és a hasonló utcarészletek korabeli továbbépítésének differenciált szabályozása is megtörtént. A több ciklusú tervezési folyamatban sikerült néhány tulajdonos pusztító építési kedvét átformálni. A Petőfi utcától délre javasolt új fejlesztési területen a korábban bevált, jól méretezett utca-telek szerkezetben és faluképben új építészeti megoldásokra is lehetőséget ad a szabályozás.