KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI KATASZTER

Hely
Komárom-Esztergom megye
Típus
Kutatás
Év
2018
Megbízó
Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft
Szerep
Generál tervező

Cégünk 2003 óta szorosan együttműködik a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzattal. A megyei területrendezési tervet, valamint a megyei területfejlesztési koncepciót is irodánk készítette. A területi kataszter a „Foglalkoztatási paktum megvalósítása Komárom-Esztergom megyében” projekt keretében készült. Célja, hogy a megye gazdasági területkínálatáról létrehozzon egy frissíthető, kereshető térinformatikai adatbázist, mely bemutatja a megye területkínálatát, fejlesztési területeinek előkészítettségét és építési előírásait. A területi kataszter célja, hogy támogassa a vállalatok, a fejlesztők telephelyválasztását, valamint, hogy információt biztosítson a megye területi-gazdasági folyamatairól a területfejlesztési és területrendezési tervek készítéséhez. A területi kataszter készítése során a megye 25 településének (városok és velük szoros funkcionális együttműködő települések) gazdasági területkínálatát vizsgáltuk. A településrendezési terveket térinformatikai szoftver segítségével georeferálással műholdfelvételre illesztettük, azonosítottuk a fejlesztési területeket, majd osztályoztuk zöldmezős-barnamezős jelleg alapján, végül a szabályozási paramétereket és a közművek kiépítettségét is megadtuk. A vizsgálat megállapította, hogy a megyében kijelölt, mintegy 3500 ha gazdasági fejlesztési terület jelentősen meghaladja a megyében várható valós fejlesztési igényeket, e téren nincs fejlesztési korlát. A települések gazdasági vonzerejében egyre kisebb szerepe van a területkínálatnak, miközben a vállalatok telephelyválasztásakor egyre fontosabb szemponttá válik az infrastruktúra kiépítettsége, a humán tőke rendelkezésre állása és a településen elérhető szolgáltatások választéka. A területi kataszter digitális változata elérhető az iparteruletek.komaromesztergom.com weboldalon.

Solymár – ötletpályázat

Hely
Solymár - Krautgarten
Típus
Pályázat
Év
2012
Megbízó
Solymár Nagyközség Önkormányzata
Szerep
Tervező

A 2000-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődéssel összefüggő fenyegetések és az erre adott válaszok sokkal komolyabban veendők, mint az eddigi fejlesztési gyakorlatunk során megnyilvánult. A gazdasági válság az ingatlanpiacot a korábbinál megfontoltabb befektetésekre ösztönzi, a településeknek pedig növekvő mértékben kell képesnek lenniük saját működésük finanszírozására.

Az infrastruktúrával ellátott terület a település két emblematikus pontját, a történelmi központot és a Szarkavár közötti teret tölti ki, köti össze. Egy hely, ahol a genius loci sűrűsödik. Egy hely, amelytől 10-15 perces sétával elérhető az elővárosi vasút megállója, kapcsolatot biztosítva Budapest belvárosa és Esztergom felé is, 10 perces sétával elérhető több iskola, óvoda, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, posta, 10 perces kerékpározással pedig a térség egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. Egy olyan terület tehát, ahol sok feltétele adott egy fenntartható, környezettudatos szuburbánus életmódnak.

Javaslatunk a mai extenzív és fenntarthatatlan szuburbanizáció helyett egy élhető és fenntartható, funkcionális és a hely szellemével azonosuló, egységes és változatos alternatívát kínál, a mai napig példaként tanított „garden-city” hagyományokra építve. Célunk a teljes ingatlanfejlesztésbe vont területre vetítve 25-30 lakás/hektár, tömbönként 30-40 lakás/hektár intenzitást elérő, azaz kb. 350 lakás építésére alkalmas településrész kialakítása a kertvárosi lakóterületre vonatkozó paraméterek szabta keretek kihasználásával. Változatos lakáskínálat feltételeit alakítottuk ki, a lakóépület-típusok, a lakásméretek és a fekvés-lakókörnyezet tekintetében. A nagyobb összefüggő zöldfelületek biztosíthatósága érdekében tömbtelkeket terveztünk, de biztosítottuk tömbönként 3-4 telek kialakításának lehetőségét is.

Az ingatlanpiaci szereplők számára vonzó, azaz a lehető legmagasabb értékesíthető területaránnyal rendelkező és ütemezetten megvalósítható, vagyis részleges megvalósulás esetén is teljességre törekvő településrész kialakítását biztosítja a tervezett szabályozás. Olyan alternatív műszaki megoldások alkalmazására tettünk javaslatot, amelyek globális környezeti kihívásokra a mai tudásunk szerint adekvát válaszokat kínálnak (megújuló energiaforrások, vízvisszatartás, életképes zöldszövet beépítése a térszerkezetbe).

Tisza-stratégia megalapozása

Hely
Tisza folyó magyarországi szakasza
Típus
Tanulmányterv
Év
2010
Megbízó
Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás
Szerep
Generál tervező

A tanulmányt mintegy évtizedes tervezési előzményekre támaszkodva dolgoztuk ki, legfontosabb alapvetései és megállapításai az MTA RKK tudományos folyóiratában, a Tér és Társadalom 2011/2. számában olvashatók. Célunk egy olyan koncepcionális keret megalkotása volt, mely, szembenézve a térség és társadalmának valós lehetőségeivel, képességeivel, készségeivel:

• a komplex tájgazdálkodás helyi, elszigetelt kísérleteit egy átfogó természeti-infrastrukturális-gazdasági térszerkezeti keretbe integrálja,

• egy új város-vidék viszonyrendszer koncepcionális kereteit fogalmazza meg,

• kísérletet tesz a Tisza mente, mint funkcionális – térszerkezeti-tájgazdálkodási-társadalmi – térség meghatározására, ezzel egy átfogó, integrált Tisza-stratégia megalapozását szolgálva.


A Tisza-térség fő strukturáló elemei olvasatunkban:

• az „ökosztráda”, illetve

• a Tisza-mente városhálózata: „nagytérségi szerepű hídfőtérségek” és „kisváros-párok” rendszere.

A felszíni vízhálózat térségi jelentőségű elemei a Tisza védművek közé szorított hullámtere, illetve a mentett oldali ún. újholocén meder, vagyis a szabályozás előtti meanderező Tisza által érintett, természeti adottságai alapján jól lehatárolható terület. E kettő együttesen alkotja a térség alapvetően észak-déli irányú gerincét, az ún. „ökosztrádát”. A többszintű városrendszer szerkezetalakító elemei a Tiszát haránt irányban metsző térségi jelentőségű szárazföldi közlekedési hálózati nyomvonalaknak a folyót metsző pontjaiban kialakult kisebb-nagyobb szervező, ellátó városegyüttesek és transzferközpontok. E kettősség – egyfelől a Tisza folytonossága az újholocén meder szélességében, másfelől az ezt keresztező útvonalak, hídfők, városok általi tagolás – hozzák létre azt a változatos tájrendszert, amit ma Tisza-térségnek nevezünk.

Az „ökosztráda” modell egy változó szélességű, komplex tájgazdasági, ökológiai, árvízvédelmi pufferzóna kialakítását alapozza meg, amelyet a városhálózati csomópontok kapcsolnak be a Kárpát-medencei illetve európai vérkeringésbe, míg a várospárok – egy szétaprózott városhálózati struktúra kiemelkedő pozíciójú sűrűsödési pontjai – a térség belső kohézióját, a helyi piacokat és az alapvető ellátó funkciókat biztosítják.