Város-Teampannon
Építészmérnöki Kft.
Építészmérnöki Kft.
Tokaj-Hegyalja 2002 óta világörökségi helyszín, 2012 óta az ország első és jelenleg még egyetlen történeti tája, 2014 óta kiemelt térség. Tokaj-Hegyalja kulturális, gazdasági adottságai és társadalmi presztízse jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy rendszerbe szervezett terület- és szakpolitikákkal történelmi jelentőségű megújulás célterületévé válhasson.
A kezelési Terv filozófiája egybeesik „hagyományőrző modernizáció” borászok által is követett útjával. A kezelés alapja a fenntartható örökséggazdálkodás eszköz- és intézményrendszerének, humánerőforrás feltételeinek kialakítása, különös tekintettel a nélkülözhetetlen szerepű önkormányzatok és a borászok közötti együttműködés-rendszerének felépítésére. A kezelés átfogó célja az élő-működő Kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékeinek, elsősorban a világörökségi jegyzékbevétel alapjául szolgáló „nagy múltú szőlészeti-borászati hagyománynak és a hagyományos földhasználat e különleges – a szőlőbirtokok, történelmi települések hálózata és a pincerendszerek együttesében megtestesülő – formájának” megőrzése.
A kezelés specifikus céljai:
- a meglévő irányítási, működési–szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúra partnerségi keretek között történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy képes legyen a borvidék nagy korszakaihoz mérhető értékőrző – értékalkotó folyamatokat tartósan működtetni;
- a veszélyeztetett értékhordozók pusztulásának megállítása, megőrzési állapotuk javítása;
- a történeti táj értékteremtő, megújuló képességének erősítése, új értékhordozók létrehozásának ösztönzése a táj népességeltartó képességének fokozására is tekintettel.
Az UNESCO Világörökség Bizottság irányelveinek megfelelően a kezelési terv vezérfonalát az értékhordozók rendszere alkotja. A jogszabályi védelmek és korlátok módosítására, fejlesztési programokra és zászlóshajó projektekre, intézményi fejlesztésekre (lásd műemlékőr-szolgálat, tájgondnokság, szakképzés stb.) vonatkozó irányelvek, ajánlások az értékhordozók rendszerbe szervezett védelmét, fenntartható fejlesztését, hasznosítását, a bemutatás feltételeinek javítását szolgálják.
A területet fenyegető legnagyobb veszély ma a népességfogyás. A Kezelési Terv ezért olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek egyrészt a népességmegtartó képesség erősítésére, másrészt a kevésbé mobil, a munkaerőpiacról nagy arányban kiszoruló népesség tájfenntartó és turisztikai szolgáltató tevékenységbe történő bekapcsolódásának elősegítésére, ösztönzésére irányulnak.
Kiskőrös üdítően pozitív kisugárzású alföldi mezőváros, noha sorstársaival együtt küzd a bénító alföldi zsugorodás társadalmi-demográfiai-gazdasági hatásaival-folyamataival és a Homokhátság vízgazdálkodásának fenyegető tendenciáival. Több mint egy évtizede dolgozunk a várossal a kistérségi-járásközponti szerep megerősítésétől a városszerkezet megőrző modernizációján át az abszolút egyedi megjelenésű és működési elvű vízarchitektúrákig ívelő kreatív együttműködés keretében. A településtervezés-építészet-városépítészet terén a helyi szereplőkkel és politikusokkal együtt gazdagítjuk a városfejlesztés lehetőségeit. A fejlesztési koncepció programozott javaslataiból jó néhány megvalósult, de az elvándorlást nem sikerült jelentősen csökkenteni. Az elkerülőút város számára legkedvezőbb helyre tervezése és a városközpont-megújítás kapcsán az autós forgalomcsillapítás elfogadtatása és végleges kialakítása egyenként 1,5 éves egyeztetést, számos viharos fórumot jelentett. Ma már az ellenzők is szeretik a megoldásokat. A városszerkezet megőrzése mellett annak XXI. századi elvárások szerinti működését sikerült úgy megoldani, hogy a helyi hagyományok is a korábbiaknál markánsabban érvényesülnek. A városközpont megújult térrendszere – Kiskőrös sokvallású-soknemzetiségű hagyományainak, kulturális nyitottságának érvényre juttatásával – korunk számára nagyfontosságú értéket közvetít.
Biatorbágy – akkor még – Nagyközség Önkormányzata 2004-ben határozta el az értékvédelmi kataszter és helyi értékvédelmi rendelet készítését helyi civil kezdeményezésre. A kataszter készítése során – a Biatorbágyi Tájvédő Kör közreműködésével – felmértük a település épített örökségeit, valamint a természetvédelmi értékeket is. A helyszíni bejárás során közel kétszáz épületről, szoborról, és utcaképről, valamint közel száz táji és természeti értékről készítettünk részletes leltárt. A helyi építészeti sajátosságok megőrzése, továbbélése érdekében összegyűjtöttük és fotósorozatba rendezve dokumentáltuk a jellegzetes építészeti részleteket. Az értékvizsgálat alapján kidolgoztuk a helyi értékvédelmi rendeletet, amely a konkrét települési és építészeti értékek védelmén túl részletesen meghatározza az új építmények hagyományos településképbe illesztésének követelményeit, valamint a tulajdonos fenntartási kötelezettségeire vonatkozó támogatási szabályokat. Javaslatainkat figyelembe véve a képviselő-testület módosította a helyi építési szabályzatot, ezzel is hatékonyabban védve a településközpontok építészeti értékeit. Jelentős eredmény, hogy az értékvédelmi rendelet előírásainak érvényesülésével sikerült megállítani a hagyományos településkép további erodálódását. A városrészek megújulása szemmel láthatóan a helyi építészeti örökség védelme mentén történik, a helyi közösségi identitás részévé vált. Jelzésértékű, hogy a rendelet megalkotását követően 9 évvel is szakvélemény készítésével bízza meg az Önkormányzat a Város-Teampannon Kft.-t.
Magyarpolány Europa Nostra díjas falujában kivételes egységben maradt fenn a 19-20. századforduló egy időben épített utcája. A tervezés során az értékvédelem területi kiterjesztése és a hasonló utcarészletek korabeli továbbépítésének differenciált szabályozása is megtörtént. A több ciklusú tervezési folyamatban sikerült néhány tulajdonos pusztító építési kedvét átformálni. A Petőfi utcától délre javasolt új fejlesztési területen a korábban bevált, jól méretezett utca-telek szerkezetben és faluképben új építészeti megoldásokra is lehetőséget ad a szabályozás.